„Kévés György olyan maradandó életművet létrehozó építőművész volt, aki közéleti, művészetszervező tevékenységével is örök érvényűt teremtett. Életműve során mindvégig a társművészetek legjelentősebb képviselőivel alkotott. Mindezt kezdettől fogva hauszmanni ihletésű vállalkozói szemlélete hatotta át, ezáltal vált egész életében különutassá és egyedivé” – méltatták az MMA közleményében az elhunytat.
Kiemelték: „Személyes presztízsét, közéleti tevékenységét, hazai és nemzetközi elismertségét egyaránt a magyar építőművészet szolgálatába állította az általa létrehozott és működtetett kulturális és művészeti egyesületen, az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületén (ÉMKE) keresztül.”
Kévés György 1935-ben született Ősiben. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán szerezte 1959-ben. 1959 és 1961 között az Agrotervben és az Éltervben dolgozott. 1961–1983 között az Ipari Épülettervező Vállalat tervezője volt, ahol több középülettervet is készített. A Főber 1970. évi megbízására kidolgozott a hazai gyártóbázisra alapozva egy „könnyűszerkezetes rendszert”, elsősorban iskola-, óvoda-, bölcsődeépítés céljaira.
1964 óta magánpraxist is folytatott feleségével, Földvári Éva építésszel. Ezen időszak jelentős alkotásai közé sorolhatók a Budán épült teraszházak. 1983-ban megalapította és 1985-ig igazgatta a Stúdió R építészeti tervezőirodát. 1987-tól 1992-ig a KÁVA építésziroda, majd 1992-től a Kévés és Építésztársai Rt. igazgatója volt.
Jelentősebb építészeti munkái közé tartozik a székesfehérvári Köfém bejárati épületcsoport és irodalaboratórium (1963), a budapesti Ganz Villamossági Művek – Kohó- és Gépipari Minisztérium (1966), az Orczy Városközpont tíz épülete és városrendezési építészeti terve, generálkivitelezése, finanszírozása (1998–2007), a budapesti Meredek utcai teraszházak épületei (1966), valamint az új gazdasági mechanizmus épületei, köztük az esztergomi étterem és kultúrház, valamint a győri Acélöntöde (mindkettő 1969-ből).
Az Orczy Fórumért másodszor is elnyerte a Nemzetközi Ingatlanszövetség, a FIABCI díját. 1999-ben létrehozta a Kévés Stúdió Galériát, ahol az elmúlt két évtized alatt mintegy száz kiállítást rendeztek.
Kévés György 1963–1976 között a Budapesti Műszaki Egyetem meghívott oktatója volt, 1974–1984 között tanított a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) mesteriskoláján, 1981-ben, 1983-ban és 1991-ben a St. Louis-i Washington Egyetem vendégelőadója volt. 1963–2015 közt a Magyar Építőművészek Szövetségének, 1990–2015 között pedig a Magyar Építész Kamarának tagja volt, majd 2015-ben megalapította az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületét.
Munkásságát 1973-ban Ybl Miklós-díjjal, 2007-ben Prima és Kossuth-díjjal ismerték el, 2002-ben a nemzet művésze lett, 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Kévés Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti – közölték.
