maxresdefault.jpg

Elhunyt Ozsváth Sándor beszédtanár, művelődéstörténész

Hetvennégy éves korában meghalt Ozsváth Sándor művelődéstörténész, rendező, újságíró, aki csaknem három évtizeden át volt a közmédia beszédtanára. A tudós csütörtökön hunyt el Debrecenben – tudatta a család.

Ozsváth Sándor Szamosszegen született 1950-ben, gyermekkorát Nagyecseden töltötte. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának diákjaként kezdett a történelem, az irodalom és a színjátszás iránt érdeklődni. 1975-ben felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakára, ahol 1979-ben vette át diplomáját. A tanítás és tanulás mellett amatőr együttesekkel dolgozott Püspökladányban (Veritas), Nyíregyházán (Bessenyei Stúdió) és Debrecenben (Alföld Ifjúsági Színpad). 1978–82-ig a Debreceni Kölcsey Ferenc Városi és Megyei Művelődési Központ munkatársa (előadó és bábrendező) volt, és évekig szerkesztette a Debreceni Hívogató című periodikát. 1982-től nyugdíjazásáig a Debreceni Tanítóképző Főiskola (később Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola) oktatója volt, előbb az anyanyelvi, majd a közművelődési, később a társadalomtudományi tanszéken. Oktatott gyermek- és ifjúsági irodalmat, beszédművelést, színjátszást és drámapedagógiát, művelődéstörténetet.

Évekig színjátszó együttest vezetett, monodrámákat rendezett, és egy gyermekopera ősbemutatója is fűződik a nevéhez (Csenki Imre–Vargha Balázs: A tücsök és a hangyák, 1984).

Egyik létrehozója, majd szakmai irányítója volt a kommunikációs képzésnek, a szakon beszédtechnikát, retorikát, esztétikát, műelemzést, műkritikát és sajtófotót tanított. Hosszabb-rövidebb ideig vendégoktatóként is tevékenykedett: dráma- és színháztörténetet tanított a Debreceni Ady Endre Gimnázium első végzős osztályának, színpadi beszéd- és mozgástechnikát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozata magánénekeseinek, drámajátékot a Bessenyei György Tanárképző Főiskola népzenészeinek, retorikát a KLTE pszichológushallgatóinak. Nyaranta magyarságismereti táborokat szervezett és vezetett külhoni magyar fiataloknak.

1996 óta tanította a Magyar Rádió munkatársait (Debrecenben), 2013 óta pedig az MTVA kötelékében folytatta beszédtanári tevékenységét. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, többek között 1994-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét is kiérdemelte. „Kiegyensúlyozott, barátságos, segítőkész személyisége, szakmai tudása nekünk és tanítványainak is hiányozni fog” – olvasható a Közszolgálati Médiaakadémia Alapítvány méltatásában.

Ez is érdekelheti

Nem nehezebb ma gyereknek lenni, a problémák jellege változott meg az ELTE kutatói szerint

Az ELTE PPK kutatóinak friss vizsgálata kimutatta: nem igaz, hogy a mai fiataloknak összességében több érzelmi és viselkedési problémájuk lenne, mint a korábbi generációknak.

Hírmozaik – szeptember 3.

Szerették a kritikusok Horvát Lili filmjét Velencében, kinevezték a filmreformért felelős miniszteri biztost, szeptemberben újra megrendezik a hazai független lemezkiadók legnagyobb eseményét – hírösszefoglalónk.

Rakovszky Zsuzsa és Ráckevei Anna kapja a Szabó Magda-díjat

Az elismerést Debrecenben, a Csokonai Nemzeti Színházban, a MagdaFeszten adják át október 5-én, az írónő születésnapján.

Hét év után jelentkezik új kötettel Bartis Attila

A József Attila-díjas író utoljára megjelent kötete Az eltűnt idő nyoma című, fotográfiáról szóló naplójegyzetekből, rövid esszékből álló könyv volt, amelyet 2019-ben adtak ki. Eddigi legutolsó regénye, A vége 2015-ben jelent meg.