(MTI) - Az irodalomtörténészt július 11-én érte a halál, hamvasztás előtti búcsúztatását július 17-én tartják a kínai fővárosban. Hszing Van-seng tevékenységével jelentősen hozzájárult a magyar kultúra kínai népszerűsítéséhez és terjesztéséhez. A műfordító munkájának köszönhetően külföldön elsőként Kínában jelentették meg Petőfi összes művét. A csaknem 900 írást 2628 oldalon közreadó sorozat utolsó, hatodik kötete 1998-ban látott napvilágot.
Petőfi műveit kínaiul 42 kiadásban mintegy 250 ezer példányban jelentették meg. Kínában Petőfi Sándor költészete középiskolai tananyag. Hszing Van-seng 1954 és 1959 között a magyar fővárosban, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán ösztöndíjasként magyar filológiát tanult.
A hatvanas években, az úgynevezett "kulturális forradalom" idején kollégáival együtt őt is falura küldték, "átnevelésre". Később a kínai Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének kelet-európai tagozatán egész életét a magyar költészetnek szentelte. A pekingi akadémikus azonban nem csak Petőfi műveit ültette át anyanyelvére, Arany János és Ady Endre műveinek fordításából is jelentek meg kötetei.
Munkásságáért többször részesült kitüntetésben, megkapta a Pro Cultura Hungarica-emlékplakettet (1991), a Magyar Köztársasági Érdemérem arany fokozatát (1996) és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) elismerést (1999).
