Elhunyt Roy Ayers, a jazz-funk legenda

Művészet

Hosszú betegeskedés után 84 éves korában meghalt Roy Ayers amerikai zenész, a jazz-funk úttörője. A világhírű vibrafonos, lemezproducer és zeneszerző, az Everybody Loves the Sunshine című dal írója kedden hunyt el New Yorkban.

(111017) -- SHANGHAI, Oct. 17, 2011 (Xinhua) -- Singer Roy Ayers performs at "Green Note" outdoor show during the 2011 Jazz Music Festival in east China's Shanghai, Oct. 16, 2011. The two-day outdoor performance ended on Sunday. (Xinhua/Xu Peiqin) (zmj)
Xu Peiqin / XINHUA / Xinhua via AFP
Roy Ayers. Fotó: Xu Peiqin / XINHUA / Xinhua via AFP

A halálhírt Ayers családja tudatta a művész közösségi oldalán – írta a The Guardian. Roy Ayers 1940-ben született Los Angelesben. Kisgyermekként kezdett zongorázni, a közelben lakó jazz-zenésztől, Bobby Hutchersontól vett órákat. A Los Angeles-i városi főiskolán zeneelméletet hallgatott, és 1963-ban már meg is jelentette első szólólemezét West Coast Vibes címmel. Zenekarával, a Roy Ayers Ubiquityvel alakította ki azt a jellegzetes jazz-funk hangzást, amelyet vibrafonjátéka tett teljessé. A különleges, dallamjátszó hangszeren azután kezdett játszani, hogy még ötéves korában találkozott Lionel Hamptonnal, aki az instrumentum megszólaltatásához egy pár ütőt adott neki. Rendkívül termékeny zenész volt, a hetvenes évek közepéig már több mint egy tucat album volt a háta mögött, és kiérdemelte a neo soul keresztapja elnevezést.

Karrierje korai fázisában négy éven át játszott együtt Herbie Mann fuvolással, akivel a Newport Jazz Festivalra is eljutott. Számos sikerdala volt az Egyesült Királyságban, köztük a Get on Up, a Get on Down, a Heat of the Beat vagy a Don’t Stop the Feeling, ezek valamennyien felkerültek a toplistára. 1973-ban kísérőzenét írt a Coffy című fekete polgárjogi akciófilmhez, amelyben Pam Grier is játszott. A híressé vált filmzenében Dee Dee Bridgewater énekelt, Harry Whitaker pedig zongorázott. 1976-ban jelent meg leghíresebb munkája, az Everybody Loves the Sunshine című dal és nagylemez. A lágy számot, amely a laza nyári napokról szól, a New York-i Electric Lady stúdióban rögzítette egy forró nyári napon. A dal minden idők egyik leggyakrabban felhasznált jazzfelvétele lett, mások mellett Mary J Blige My Life, Common’s Book of Life című száma és Mos Def Life Is Realje is tartalmaz elemeket belőle. A népszerű dal hatására Ayers világszerte fesztiválok állandó fellépőjévé vált, már idősen, 2019-ben is színpadra lépett a londoni Maiden Voyage-en.

„Ez a dal mindent megváltoztatott számomra, mindig a show-m utolsó száma. Felhasználta saját dalához Dr Dre, Pharrell Williams és mások is, úgy tűnik, minden generációhoz elér. Mindenki szereti a napsütést – Drakulát kivéve” – fogalmazott egy 2017-es interjúban Roy Ayers.