Török Ferencet pénteken érte a halál. A Nemzet Művészét a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Az építész szerteágazó munkásságát számos hazai középület, lakóépület, műemléki rekonstrukció és egyházművészeti alkotás jelzi. Több mint tíz templomot tervezett, amelyek legfontosabb jellemzője, hogy emberléptékű, igényesen kialakított közösségi terek. Építészeti munkásságát tanári tevékenységétől, közéleti szerepvállalásaitól különválasztani nem lehet. Mintegy 45 évet felölelő építészpedagógusi működése eredményeként a Műegyetem Középülettervező Tanszékén különleges – nem intézményesült, látens – építészeti műhelyt hozott létre.
„Kicsit talán illeszkedő stílus az enyém, de az építészet mindig illeszkedés is, a nagy egész harmóniáját talán éppen az illeszkedők teremtik meg”
– az ars poeticának illő sorok a kortárs magyar építészek munkásságát bemutató, Vallomások című portrésorozat Török Ferenccel foglalkozó kötetében olvashatók a közlemény szerint. Az idézet világosan hirdeti az építész életfelfogását, amely a szorosan vett építészeti megbízásokon túlmutatva az univerzumban ellátandó szerepről szólt. Bizonyítható, hogy Török Ferenc egész pályáján keresztül folyamatosan kutatta, kereste az illeszkedések, a megfelelő megoldások alkalmazásának módját, módozatait.
Török Ferenc 1936. október 22-én született Budapesten. Édesapja vasesztergályos, édesanyja varrónő volt. Középiskolai tanulmányait a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban végezte, ahol 1955-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. Szakmaválasztását és személyisége kialakulását alapvetően meghatározta Hegedüs Viktor Honor, a munkáspapként működő karmelita szerzetes atya, aki igazi nevelőként indította el az élet minden területén. Tanulmányait 1955-től 1960-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán folytatta. Már hallgató korában az épülettervezéssel kapcsolatos tantárgyak iránt vonzódott, kiemelkedő fontossággal a középület-tervezés és a rajz gyakorlati stúdiumaira.
A középület-tervezési tanszék tanáregyéniségei – Weichinger Károly professzor, Jurcsik Károly, Krizka György és Virág Csaba – meghatározó módon alakították építészeti szemléletét. Diplomamunkáját 1960-ban védte meg jeles eredménnyel – Vitorlás klubház Balatonszemesen témájú tervét Diploma-díjjal tüntették ki.
Az egyetemen 1960-tól a Középülettervezési Tanszék tanársegédje, majd a Rajzi és Formaismereti Tanszék oktatója volt. A kötelező kétéves szakmai gyakorlatot a KÖZTI-ben – Gádoros Lajos műtermében – töltötte. Az egyetemre visszatérve a Középülettervezési Tanszék adjunktusa (1968), docense, tanszékvezető-helyettese (1983) volt. 1992-től a Rajz és Formaismereti Tanszék egyetemi tanára lett. 1997-ben szerzett DLA-fokozatot. 1992-től tanára volt a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájának. Tagja volt a BME Építészmérnöki Kar Habilitációs Bizottságának és Mestertestületének, a Magyar Akkreditációs Bizottságnak. 1996 és 2000 között a Középület-tervezési Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt.
Jelentős épületei közé tartozik a kisvárdai járási művelődési központ (1979), a nagydobszai (1975), a nemeshetési (1976), a balatonfenyvesi (1977), a révfülöpi (1981), az edelényi (1983) és az ábrahámhegyi (1988) templom, valamint a budapesti Vidám Park Elvarázsolt kastélya (társ: Puhl Antal, 1987), a Vatikáni Nunciatúra (társ: Balázs Mihály, 1991), a nyíregyházi görögkatolikus templom (1993), a nyíregyházi belvárosi tömbrekonstrukció (társ: Balázs Mihály, 1994), a felsőpakonyi római katolikus templom (1994), a pannonhalmi bazilika külső rekonstrukciója (1996), a pannonhalmi apátság fejlesztési terve (társ: Balázs Mihály, 1996), a Matáv-irodaház (társ: Balázs Mihály, 1997), a nyársapáti római katolikus templom (1997), a máriapócsi zarándokház (társ: Bartók István, 1997), a farkasréti Mindenszentek temploma – urnatemető (társ: Bartók István, 1998), a Ferihegy II. ökumenikus kápolna (társ: Major György, 1998). Különös jelentőséggel bírt az 1996-ban elkészült Magyar Szentek Temploma, amely eredetileg az elmaradt világkiállítás vatikáni pavilonja lett volna (társ: Balázs Mihály, 1996).
Tagja volt a Magyar Építőművész Szövetségnek, a Magyar Építészkamarának és a Magyar Művészeti Akadémiának. Munkásságát többek között Ybl Miklós-díjjal (1983), Kossuth-díjjal (1995) és a Nemzet Művésze címmel (2015) ismerték el. Építészet és hitvallás címmel Török Ferenc 80. születésnapja alkalmából 2016. szeptember 2. és 25. között életműkiállítást rendezett a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóban.
Nyitókép: Török Ferenc 2014-ben. Fotó: MTI/Czimbal Gyula
