A tanácskozáson szó esett a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.

Budapest, 2024. április 24.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédet mond az első Múzeum Most Műhely elnevezésű audiovizuális gyűjteményről és annak kezeléséről szóló konferencián a Magyar Nemzeti Múzeumban 2024. április 24-én.
MTI/Balogh Zoltán
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédet mond az első Múzeum Most Műhely konferencián a Magyar Nemzeti Múzeumban. Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára felidézte, hogy a 19. század végén Vikár Béla kezdte el a tudatos népdalgyűjtést, majd a nyomában Kodály Zoltán és Bartók Béla tette a műfajt a világban ismertté.

Magyarország akkoriban annyira innovatív módon állt hozzá a korabeli új tartalomrögzítő eszközökhöz, hogy az új adatrögzítés és -feldolgozás vezetőjévé vált a világban – mutatott rá Vincze Máté. Kiemelte, hogy a magyar–török kulturális évad egyik nagy kulturális és diplomáciai eredménye, hogy a török gyűjtéseket is rendelkezésre bocsátja a Néprajzi Múzeum.

Vincze szerint az audiovizuális archívumok alatt mást és mást értenek a különböző generációk. A 20. században születettek számára az audiovizuális tartalom elsősorban a tévé és a rádió, minden olyan tartalom, amely az MTVA és Filmintézet körébe tartozik. A 21. században született alfa-generáció tagjainak a YouTube, a TikTok és a különféle online platformok jelentik azt – mutatott rá a KIM helyettes államtitkára.

Vincze Máté kiemelte: Magyarország jól indult a digitalizációban, sok jó gyakorlat jött létre, amit sok ország átvett. Köztük Szlovákia is, ahol a magyarhoz hasonló digitalizációs platformot alakítottak ki. A következő lépés, hogy a jó gyakorlatokat úgy fésüljék össze, hogy a felhasználói élmény kerüljön előtérbe, ami akkor lehet sikeres, ha a gyűjteménykezelő szakmai és tudományos munkája érvényesíti azt.

Mint mondta, bízik abban, hogy a tanácskozás olyan folyamatot indít el, amely közelebb visz minket a digitális térhez, amely a magyarság megmaradásának a záloga is.

Makranczi Zsolt, az MNM Innovációs és Képzési Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Múzeum Most Műhely első rendezvényén a nap folyamán szó lesz a múzeumokban őrzött audiovizuális gyűjtemények gyűjteményezési, nyilvántartási, archiválási és hosszú távú megőrzéssel kapcsolatos kérdéseiről.

Makranczi szavai szerint a konferenciára országos múzeumokból, szakmúzeumokból, vármegyei hatókörű városi múzeumokból és területi múzeumokból is érkeztek előadók. A konferencián az előadásokat követően szakmai kerekasztal-beszélgetéseket tartanak, amelyeken a különféle gyűjtemények jó gyakorlatait mutatják be a szakemberek.