Az egyetlen darab hegyikristályból kifaragott, gepárdvésetekkel díszített vékonynyakú kancsó a közel-keleti térség és Észak-Afrika egyes részei felett uralkodó Fátimida-dinasztia számára készült valamikor a X. század végén vagy a XI. század elején. Az uralkodóház 1050 körül elszegényedett és kénytelen volt megválni a kincstár több értékétől, köztük a kristálykancsó-gyűjteménytől, amelyből mostanra csupán hat darab maradt meg. Ezek mindegyikét neves múzeumok őrzik, például a párizsi Louvre vagy a londoni Viktória és Albert Múzeum.
A kedden elárverezett kancsót 1854-ben arannyal díszítette egy francia ötvös. Vélhetően ezért azonosították később tévesen XIX. századi boroskancsóként. Ebben a minőségében bukkant fel idén januárban a Lawrences aukciósház árverésén, amelyen 100 és 200 font közötti összegért kínálták, de a jószemű műgyűjtők felfigyeltek rá és végül a kikiáltási ár több mint ezerszereséért, 220 ezer fontért kelt el.
Azóta kiderült, hogy a rendkívüli ritkaság az iszlám művészet felbecsülhetetlen értékű alkotása. A Christie's közleménye szerint a januári adásvételt az akkori vásárló és a nevük elhallgatását kérő tulajdonosok "közös megegyezéssel" semmisnek nyilvánították. A kalandos sorsú ezeréves kancsó a maga 3,2 millió fontjával azonban meg sem közelíti a muzulmán műtárgyak árverési rekordját, amelyet egy 32 centiméteres vaskulcs tart. A mekkai Kába-szentélyhez tartozó, XII. századi kulcs a kikiáltási ár 18-szorosáért, 9,2 millió fontért (2,7 milliárd forint) kelt el a Christie's nagy riválisa, a Sotheby's áprilisi aukcióján.
Fennmaradt egyébként egy hetedik hegyikristálykancsó is a Fátimida-gyűjteményből, az viszont 1998-ban darabokra tört, mert leejtette egy firenzei múzeumi alkalmazott.
