A Kossuth- és Jászai-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében születő előadás díszletét és jelmezeit augusztus 9-én, a csíksomlyói nyeregben láthatja a közönség teljes valójában, most azonban betekintést engednek az alkotók, és megmutatják a rendező gondolatai nyomán megálmodott terveket. A díszletek Cziegler Balázs, a jelmezek Berzsenyi Krisztina munkái.

„Egy produkció egyik legfontosabb eleme a díszlet, megágyaz a dramaturgiai helyzeteknek, jól kell működnie a különböző jelenetekkel. Praktikussága mellett fontos cél, hogy művészeti üzenetével hozzáadjon a darabhoz. Ez a vizuális világ válik teljessé a jelmezekkel, térben, időben elhelyezve a cselekményt. Ahogyan a Coopera eddigi előadásainál, most is olyan rendezővel és társalkotókkal van szerencsénk együtt dolgozni, akik közös munkája egy jól értelmezhető alapüzenetet közvetít a befogadó számára. Cziegler Balázs és Berzsenyi Krisztina alkotásai rendkívüli látványvilágot keltenek majd életre az előadás során.” – fogalmaz Dr. Vadász Dániel, a Coopera alapító producere.

A Coopera előadásában Bánk bán története egy modern, mai technikai megoldásokkal életre hívott, mégis patetikus térben születik újjá. A díszlet megteremti a lehetőséget a különböző szenvedélyek és gesztusok megjelenítésére, miközben a történet szereplői, a magyarok és a merániak közötti különbségeket, feszültséget szimbolizálja.

„Harmónia és diszharmónia. Egy olyan díszletet próbáltunk megálmodni, amelyben képes egyszerre két világ életre kelni a színpadon. Mindkét világnak a maguk zárt valóságában megvan a maguk igazsága és szépsége, de a két világ között nincs harmonikus átjárás, sőt inkább keltenek feszültséget és disszonanciát, mint amikor két önmagában harmonikus dallam összevegyítve diszharmóniát okoz. Ezt a gondolatiságot próbáltuk térre leképezni, és született meg végül a végleges díszletterv.” – mondta Cziegler Balázs, a Junior Prima díjas díszlettervező.

A csíksomlyói bemutató helyszínének léptéke megköveteli a monumentalitást, azonban a Coopera előadásaink kifejezetten fontos szempontja az adaptálhatóság.

Az újonnan születő előadás jelmezei archaizáló erővel bírnak, megidézve ezzel a történet eredetét. A díszletekhez hasonlóan a kettősség itt is nagy jelentőséggel bír.

Berzsenyi Krisztina, aki évek óta meghatározó alakja a szakmának, így mesél a megálmodott jelmeztervekről: „Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ebben az együttműködésben részt vehetek Vidnyánszky Attila munkatársaként, aki nem mellesleg rendezője életem egyik legnagyobb színházi élményének, a Nemzeti Színházban látható Bánk bánnak. A most születő opera jelmezeinek alapkoncepciója, hogy ötvözzük a klasszikus és mai formákat, abból kiindulva, hogy két össze nem egyeztethető világ hogyan találkozik egymással. Nem az ítélkezés, hanem a vizsgálódó szemlélődés volt az alkotás kiindulópontja.”

A Bánk bán Csíksomlyó után a Margitszigeti Szabadtéri Színpadra költözik, ahol augusztus 20-án rendezik a magyarországi díszbemutatót. Az nyári testvérbemutatók után az előadást színpadra állítják a létrehozószínházakban, így a debreceni Csokonai Színházban, a Győri Nemzeti Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban is, valamint – többek között – olyan hazai helyszíneken, mint a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Nemzeti Színház vagy a Szolnoki Szigligeti Színház.

A képek az előadás díszleteihez és jelmezeihez készült látványtervek.