Elkezdődött az Arany-emlékév
„A magyarságot a nyelv, a kultúra és az érzelmi összetartozás teszi nemzetté. Arany János költészetében és személyében e három kritérium egybeolvad” – fogalmazta meg Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a 200 éve született költő nyughelyénél. A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen Arany mondatai is elhangzottak, melyek jól példázzák: üzenete ma is érvényes.
Az Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából március 2-án rendezett megemlékezésen dr. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója elmondta: a Fiumei úti sírkert egy csodálatos nemzeti emlékhely, ahol 1600 védett síremlék található. E különleges státuszú helyen nyugszik nagy költőnk, Arany János, ki gyönyörű tölgyek árnyékában alussza örök álmát. Ünnep a mai nap ? fogalmazta meg a főigazgató asszony, aki azt is kiemelte: az emlékév jó lehetőség arra, hogy felhívjuk a figyelmet Arany személyére és művészetére. A Nemzeti Örökség Intézete örömmel kapcsolódott be az emlékévbe ? mondta.
A megemlékezésen Dr. Hoppál Péter megfogalmazta: hosszú szakmai előkészítés, ám nagy egyetértés övezte azt a szándékot, hogy 2017. Arany-emlékév legyen. Arany János költészete tehetsége és emberi nagysága miatt értékes ? hangsúlyozta az államtitkár, majd hozzátette: a költő műveit nyelvi gazdagság, valamint kifejezésbeli igényesség jellemzi. Arany hiteles, példaértékű irodalmi személyiség, aki olyan értékekben hitt, melyek a mai világban sem számítanak elavultnak. Az emlékév szándéka, hogy egyfelől Arany költészetét, ma is aktuális művészi üzenetét közelebb hozza a mai kor emberéhez. Másfelől, hogy a jelenkor nyelvére lefordítsa Arany hiteles, példaértékű erkölcsi jellemzőkkel bíró emberi alakját ? mondta.
Dr. Hoppál Péter tisztelettel fogalmazta meg: Arany János nagy előd, példakép, honfitárs és a magyar nemzeti identitástudat kútforrása, akihez időről-időre vissza kell találnunk, hiszen üzenete a ma embere számára is fontos. Öröksége a világ minden táján élő magyarok számára érték, melyet gondoznunk kell. Olvassuk vissza műveit és szívleljük meg szavait ? mondta az államtitkár, majd a következő részlettel zárta beszédét:
?Nemes önbizalom, de ne az önhittség,
Rúgói lelkedet nagy célra feszítsék:
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.?
?Arany János bölcs atyamester volt, vezetői becsvágy nélkül. Nem szenilis apó, hanem tamburás öregúr fanyar, nagyon angolos humorral ? fogalmazott Térey János József Attila-díjas író, költő. Elsőként talán Arany jelentette ki magyarul, hogy az irodalom nem csupán magasztos szellemi tevékenység, hanem szakma. Mégpedig ocsmány ökölharc, mindennapos ellenségeskedéssel és irigységgel? ? emelte ki a szerző, aki szerint Arany János komponálta a magyar költészet leghíresebb refrénjeit. ?Balladái vérfoltos történelmi metszetek és/vagy bűnügyi krónikák. Megint a tökélyre törő építkezés nyűgöz le. Így csak Arany tud fokozni, homályt oszlatni, világítani? ? mutatott rá Térey János Arany János költészetét méltatva.
A megemlékezésen a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Laudate gyermekkara énekelt Sapszon Borbála és Bátki Hedvig vezényletével, Arany János A tölgyek alatt című versét Epres Attila színművész szavalta.
Forrás: Kultúra.hu/MTI
Fotó: MTI/Kovács Tamás