Arany-emlékév
Véget ért az Arany-emlékév
Kolozsvár, Osló, Koppenhága, Tokió, Szöul – mi a közös ezekben a városokban? Művészeink mindegyik településre elvitték Arany János költészetét. A centenáriumi Arany János-emlékév programjain eddig 730 ezer ember fordult meg 460 határon inneni és határon túli helyszínen. Emellett felújították a nagykőrösi múzeumot, és készül egy animációs film is a Toldiból! Nézd meg, mit köszönhetünk az Arany-emlékévnek!
Toldi Miklós és a magyar nyelv
Az Arany-emlékév segít a magyar kultúra újrafelfedezésében – mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhely–Széphalmon, A Magyar Nyelv Múzeumában, ahol Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv címmel nyílt kiállítás október 27-én az Arany-emlékév keretében.
Példaképünk, Arany János
Arany János példája a szorgalom, a tanulás és a munka fontosságára hívja fel az utókor figyelmét –Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, aki a költőfejedelem megkeresztelésének 200. évfordulójáról megemlékező református istentiszteleten és koszorúzáson vett részt március 12-én Nagyszalontán.
Elkezdődött az Arany-emlékév
„A magyarságot a nyelv, a kultúra és az érzelmi összetartozás teszi nemzetté. Arany János költészetében és személyében e három kritérium egybeolvad” – fogalmazta meg Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a 200 éve született költő nyughelyénél. A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen Arany mondatai is elhangzottak, melyek jól példázzák: üzenete ma is érvényes.
Hagyománytörések
Szilágyi Márton irodalomtörténész 2016-os könyvhetére megjelent, Hagyománytörések című tanulmánykötete az 1840-es évek íróit mutatja be, kiemelten Petőfi Sándort, Arany Jánost és Vörösmarty Mihályt. A könyv nemcsak azért különleges, mert egy-egy alkotást helyez új kontextusba, de választ keres – és próbál is adni – arra a kérdésre, vajon miként élhetett meg az írásból az említett három művész, és hogyan alakították ki egzisztenciájukat.