Elkezdődött az Arany-emlékév

Az Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából március 2-án rendezett megemlékezésen dr. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója elmondta: a Fiumei úti sírkert egy csodálatos nemzeti emlékhely, ahol 1600 védett síremlék található. E különleges státuszú helyen nyugszik nagy költőnk, Arany János, ki gyönyörű tölgyek árnyékában alussza örök álmát. Ünnep a mai nap ? fogalmazta meg a főigazgató asszony, aki azt is kiemelte: az emlékév jó lehetőség arra, hogy felhívjuk a figyelmet Arany személyére és művészetére. A Nemzeti Örökség Intézete örömmel kapcsolódott be az emlékévbe ? mondta.

A megemlékezésen Dr. Hoppál Péter megfogalmazta: hosszú szakmai előkészítés, ám nagy egyetértés övezte azt a szándékot, hogy 2017. Arany-emlékév legyen. Arany János költészete tehetsége és emberi nagysága miatt értékes ? hangsúlyozta az államtitkár, majd hozzátette: a költő műveit nyelvi gazdagság, valamint kifejezésbeli igényesség jellemzi. Arany hiteles, példaértékű irodalmi személyiség, aki olyan értékekben hitt, melyek a mai világban sem számítanak elavultnak. Az emlékév szándéka, hogy egyfelől Arany költészetét, ma is aktuális művészi üzenetét közelebb hozza a mai kor emberéhez. Másfelől, hogy a jelenkor nyelvére lefordítsa Arany hiteles, példaértékű erkölcsi jellemzőkkel bíró emberi alakját ? mondta.

Dr. Hoppál Péter tisztelettel fogalmazta meg: Arany János nagy előd, példakép, honfitárs és a magyar nemzeti identitástudat kútforrása, akihez időről-időre vissza kell találnunk, hiszen üzenete a ma embere számára is fontos. Öröksége a világ minden táján élő magyarok számára érték, melyet gondoznunk kell. Olvassuk vissza műveit és szívleljük meg szavait ? mondta az államtitkár, majd a következő részlettel zárta beszédét:

?Nemes önbizalom, de ne az önhittség,

Rúgói lelkedet nagy célra feszítsék:

Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,

Ember lenni mindég, minden körülményben.?

?Arany János bölcs atyamester volt, vezetői becsvágy nélkül. Nem szenilis apó, hanem tamburás öregúr fanyar, nagyon angolos humorral ? fogalmazott Térey János József Attila-díjas író, költő. Elsőként talán Arany jelentette ki magyarul, hogy az irodalom nem csupán magasztos szellemi tevékenység, hanem szakma. Mégpedig ocsmány ökölharc, mindennapos ellenségeskedéssel és irigységgel? ? emelte ki a szerző, aki szerint Arany János komponálta a magyar költészet leghíresebb refrénjeit. ?Balladái vérfoltos történelmi metszetek és/vagy bűnügyi krónikák. Megint a tökélyre törő építkezés nyűgöz le. Így csak Arany tud fokozni, homályt oszlatni, világítani? ? mutatott rá Térey János Arany János költészetét méltatva.

A megemlékezésen a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Laudate gyermekkara énekelt Sapszon Borbála és Bátki Hedvig vezényletével, Arany János A tölgyek alatt című versét Epres Attila színművész szavalta.

Forrás: Kultúra.hu/MTI

Fotó: MTI/Kovács Tamás