A lovasszobrot darabokban vitték be a vár területére, egészben ugyanis nem fért volna be a szűk középkori kapun. Az 5,3 méter magas lovasszobor Deák Árpád munkája, a szoboravatás dátumát a szobor talpazatra állítása után közlik. Az átadás lehetséges dátuma szeptember 12., mivel 1390-ben ezen a napon szentelték fel I. László király (1077–1095) első váradi szobrát, amelyet a kolozsvári Márton és György mesternek tulajdonítanak. Ezt 1660-ban a várat elfoglaló törökök beolvasztották.
Nagyvárad polgármestere, Florin Birta szerint a szoborállítással történelmi igazságot tesznek a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák. Mint elmondta, Szent László öröksége a keresztény hit bátor felvállalása, az európai identitás része.
A szobrot a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén, a Szent László-téren szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elvetette a 8000 kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el. Így lett a vár a következő helyszín.
Az európai forrásokból restaurált erődítmény a város fontos műemléke. Szent László itt építtette meg az első váradi székesegyházat, később itt is temették el a lovagkirályt, így zarándokhellyé vált. Kultusza hatására több magyar uralkodót is e helyen helyeztek örök nyugalomra.
Fotó forrása: Nagyváradi Római Katolikus Püspökség
