Több millió euró értékű dák műtárgyakat loptak el egy holland múzeumból
Filmbe illő, robbantásos módszerrel lopták el a coţofeneşti-i aranysisakot és dák karpereceket. Az eset bel- és külpolitikai viharokat okozott.
Január 25-én, szombaton hajnalban robbantásos betörés történt a hollandiai Drents Múzeumban, ahol a Dacia! Az arany és ezüst királysága című időszakos kiállítás legértékesebb darabjait lopták el. Az elkövetők célzottan dák kori műtárgyakra csaptak le: a coţofeneşti-i aranysisakra (Kr. e. 5-4. század), amelyet 4,3 millió euróra és három dák arany karperecre (Kr. e. 1. század), amelyek értékét egyenként 500 ezer euróra becsülik.
A kiállítás anyaga összesen 673 arany- és ezüsttárgyat tartalmazott, amelyeket 18 romániai múzeumból szállítottak Hollandiába. A tárlat biztosítása 35 millió euróra szólt, és 2025. január 26-án zárt volna be.
A rablás után a román és holland hatóságok az Interpol bevonásával nyomozást indítottak, a román külügyminisztérium pedig nemzetközi együttműködést kezdeményezett a műkincsek visszaszerzése érdekében. A román belügyminisztérium bűnvádi eljárást indított, és válságstábot hoztak létre, amely a diplomáciai és rendészeti lépéseket koordinálja.
A román politikai életben is komoly visszhangot váltott ki az eset: az Európa-párti politikai szervezetek sajnálatuknak adtak hangot és a műkincsek mielőbb visszaszerzését sürgették, míg az ellenzéki pártok a kormány felelősségét hangoztatták az ügyben. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a dák örökség elidegenítéséről beszélt, míg a Fiatal Emberek Pártja (POT) rámutatott: a román kulturális örökséget inkább a romániai múzeumokban kellene kiállítani, ezáltal is bátorítva a belföldi turizmust.
Marcel Ciolacu kormányfő kedden szigorú intézkedéseket, szükség esetén akár elbocsátásokat kért a kulturális minisztériumtól az ügyben. Közlése szerint a holland múzeumban nem voltak éjjeli őrök, holott a múzeumközi szerződés szerint a műkincseknek állandó felügyelet alatt kellett volna lenniük. Azt is előrevetítette, hogy precedens nélküli kártérítést kérhet a holland államtól a történtek miatt. A botrány következményeként menesztették a Román Nemzeti Történeti Múzeum igazgatóját, Ernest Oberländer-Târnoveanut, bár az intézmény és a Drents Múzeum közötti szerződés vizsgálata még nem tárt fel szabálytalanságokat.
Újabb fejlemény, hogy január 29-én a Drents Múzeum bejelentette, hogy Észak-Hollandia területén három gyanúsítottat tartóztattak le a műkincsrablással összefüggésben, arról viszont még nincs hír, hogy az ellopott tárgyakat megtalálták-e.
Az esetnek további folyománya lehet, hogy a Buzau Megyei Múzeum egyelőre csak fontolgatja, hogy kölcsönadja-e a gherăseni-i diadémot egy magyarországi kiállításhoz. Az 5. századból származó ékszer a történészek szerint egy hun hercegnőé lehetett, akinek fejét mesterségesen eltorzították. A 19,5-szer 4,5 centiméteres diadém bronzból készült aranylemez borítással, melyet 143 almandin gránát ékkő díszít. Az Attila, a hun című tárlatra a múzeum más műtárgyait is kölcsönkérték, mivel Románia területén talált hun leleteket is bemutatnának. A közgyűjtemény számos, a térségben talált 4-5. századi hun leletet őriz, ezek többsége ékszer, csat és a ruházat díszítésére használt egyéb tárgy. Az intézmény igazgatója kijelentette, hogy további egyeztetéseket folytatnak a kiállítást érintő biztonsági intézkedésekről, majd azt követően hozzák meg a döntést.
