A múzeummarketing jelene és jövője címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést az Örökség Kultúrpolitikai Intézet január 29-én a Falk1 Rendezvényházban, ahol Káldy Mária múzeumpedagógiai szakértő, a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ igazgatója, Szőke Katalin, a Kassák Múzeum pr-szakértője és Puczkó László közgazdász, art design menedzser, a BKF intézetvezetője osztották meg gondolataikat a jelenlévőkkel.
?Nagyon kell figyelni arra, hogyan változnak a látogatók igényei, miként alakul a célcsoport? ? kezdte Káldy Mária, aki alapvető feladatként fogalmazta meg, hogy a múzeum tudatában legyen annak, mit képvisel. ?Egy képzőművészettel foglalkozó intézménynek kommunikálnia kell a gyűjteményeit, tárlatait, programjait, és mindezt olyan érthető szinten, hogy eljusson ahhoz a célközönséghez, akit meg akar szólítani. Ez pedig rengetegféle embert jelent: fiatalt, időset, magyart vagy külföldit, pipagyűjtőt vagy a képzőművészet szerelmesét? ? fejtette ki az igazgató.
Szőke Katalin pr-szakértő, a Kassák Múzeum kommunikációs munkatársa hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy egy múzeum szervezett legyen, valamint határozott, hosszú távú elképzelések mentén működjön. ?Ha sorrendet kellene felállítanom, akkor az első és legfontosabb, amit tesz a múzeum, nem pedig, amit mond? ? jegyezte meg, hozzátéve: ebben a stratégiában lényeges szerepet kap a marketing és a pr. ?Folyamatosan olyan kiállításokat, programokat, rendezvényeket kell letenni az asztalra, amelyek mindig megállják a helyüket és a legmagasabb minőségi kritériumoknak felelnek meg. Erre lehet ráépíteni a jó kommunikációt? ? jelentette ki Szőke Katalin.
Puczkó László kiemelte: az érem másik oldalának vizsgálata is fontos információkkal szolgálhat. Annak a problémának a megfejtése, hogy miért nem megy el valaki múzeumba, mi az a belépési korlát, amely visszatartja. ?Ennek a kérdésnek a megfejtése jóval nagyobb falat, mint a kész célcsoportra a marketing kidolgozása. A múzeum esetében főként szabadidős fogyasztásról beszélünk: tehát úgy kell megjelenni, mint vonzó szabadidő-eltöltési alternatíva? ? mondta az art design menedzser.
Élményt adni és feltűnni
?Ha tudom, hogy mit szeretnék üzenni egy tárlattal, egy tárggyal, egy gyűjteménnyel, akkor megvan az első lépcsőfok. Fontos, hogy olyan kiállítás szülessen, amely csapatmunka, nemcsak tudományos produkció, hanem a tudomány eszközeit használva figyelembe veszi azt, hogy kiknek fog szólni? ? mesélt Káldy Mária arról, milyen elemekből áll össze egy tárlat kommunikációja. Hozzátette: a megszólításnak számos technikája van, amely a céltól függ ? például a Skanzenben tradíciókat akarnak megerősíteni, nosztalgiát kívánnak ébreszteni, tehát ennek mentén gondolkodnak.
?Elsősorban külföldi múzeumokban találkoztam olyan meghökkentő belépőkkel, amely első benyomásként erősen meghatározta, miként megyek tovább. Egy biztos: élményt kell adni, és ki kell válni a tömegből? ? hangsúlyozta.
Szőke Katalin úgy vélte, nem csak egy-egy tárlatot kell kidolgozni: olyan múzeumi környezet kialakítása a cél, amely később már garanciát fog jelenteni a látogatónak. ?A célom, hogy a közönség figyeljen arra, legközelebb mi fog történi ebben a múzeumban: tudja, hogy ez az a hely, ahol már járt, amelyről már hallott, és nem okozhat csalódást neki.?
Puczkó László a környezethez és az adott korhoz való alkalmazkodást is kiemelte mint a múzeummarketing fontos elemét: ?Azok az intézmények igazán elfogadottak és sikeresek, amelyek képesek az adott helyszín társadalmi és kulturális szövetébe belehelyezkedni ? tehát a helyi közösség szempontjából aktuális kérdésekkel foglalkoznak? ? jegyezte meg.
