Az ötletet az a tény adta, hogy Itálián kívül a jelenlegi Szerbia területén született a legtöbb - szám szerint 17 - római császár. A Pannonia Inferior, Dalmatia és Moesia Superior tartományok között megosztott vidék adta többek között Deciust, Aurelianust, Probust, Nagy Constantinust, II. Maximianus Daját. A terv az, hogy 600 kilométeres kényelmes időutazást kínáljanak az ókor iránt érdeklődőknek. A vállalkozók először kelet-nyugati irányban átszelik Szerbiát, majd éles kanyart téve az ország déli részén fejezik be az utat.
Első lépésként a kulturális minisztérium ahhoz látott hozzá, hogy kamerák telepítésével, egy impozáns honlap létrehozásával kivigye ajánlatát az internetre, s minél szélesebb körben ismertté tegye azt. A terv következő lépcsőjében mintegy száz - öt-tíz szobás, átriumával a római házak mintáját követő - panzió megépítése szerepel - szigorúan lakott településen kívül, érintetlen természeti környezetben.
Az útvonalhoz tartozó városokban hadijátékokat, kosztümös bemutatókat szerveznek majd, s támogatni kívánják mindazoknak a helyi specialitásoknak a termelését - például a híres kelet-szerbiai sajtokét -, amelyek valószínűleg már a római császárok asztalán is ott voltak, s vonzóak lehetnek a 21. század turistája számára.
A terv alapját Szerbia 1500-2000 éves gazdag, csak eddig alig, vagy nem jól bemutatott ókori öröksége jelenti. Az időutazás egyből a leggazdagabb lelőhelyen, a Belgrádtól mintegy 60 kilométerre lévő Mitrovicán (Sremska Mitrovica) kezdődik, amelynek belvárosa alatt - jelentős részben feltáratlanul - ott szunnyad a Domitianus alapította, virágkorát a 3-4. században élő Sirmium. A Száva-parti - egy időben császári székváros rangjára emelt - településé a római birodalom egyik legnagyobb hippodromja.
Az út aztán vezet tovább Singidunumba, a mai Belgrádba, Viminaciumba, Moesia Superior tartomány Duna-parti fővárosába (ma Kostolac), s elér egészen a Vaskapuig, ahol máig láthatók az ókor egyik csodájának, a Dácia meghódítására indult Traianus császár által 1900 éve építtetett, a Dunát átszelő hídnak a maradványai.
Aztán egy éles, dél felé tett kanyar, s már jöhet is a Zajecar melletti Felix Romuliana, Galeriusnak, a Diocletianus által négy részre osztott birodalom egyik társuralkodójának a székvárosa. Galerius szülőhelyén, amely anyja, Romula dicsőségét hirdeti a nevében, meglepően jó állapotban maradtak meg a romok.
Ezután már csak két állomás az összesen tíz meglátogatásra érdemes helyet érintő úton: a ma Nisnek nevezett Naissus, Nagy Constantinus szülővárosa, s a tőle is délebbre fekvő Leskovac. Tőle 30 kilométerre keletre volt valaha Justiniana Prima, amelyet I. Justinianus kelet-római császár alapított 535-ben, nem messze saját s a fia szülőhelyétől.
(Múlt-kor/MTI)
