McKinley és Taft
William McKinley volt az első amerikai elnök, aki automobilt választott fő utazási eszközeként. Az őt követő elnök, Theodore Roosevelt pedig már az első állami tulajdonú autót vette használatba, a fehér színű Stanley Steamer-t. Utóda, William Howard Taft a White Motor Company Steamer M modelljét vásárolta meg hivatali gépkocsijaként, amelynek egy garázst is kialakított a Fehér Házban.
Wilson és a bostoni parádé
Woodrow Wilson elnök is jobban kedvelte a gépkocsikat, mint a lovak vontatta hintót. Ő volt az első állami vezető, aki az első világháború végén már egy Cadillacben parádézhatott Boston utcáin. 1921-ben pedig Warren Harding volt az első amerikai elnök, aki az elnöki beiktatására egy Packard Twin 6 típusú autón érkezett.
Roosevelt, Al Capone és a Cadillac
1938-ban két Cadillac kabriót adtak át az amerikai kormánynak: a Queen Mary-t és a Queen Elizabeth-et. A nevüket az óceánjáró hajóktól elnyerő 6,6 méteres és mintegy 3470 kilogramm súlyú autók tekintélyes fegyverarzenállal és egy rádiókészülékkel is fel voltak szerelve. A "két királynő" Franklin D. Roosevelt, Harry S. Truman és Dwight D. Eisenhower elnöksége alatt szolgált.
Az első, speciálisan elnöki használatra tervezett gépkocsi a Sunshine Special néven emlegetett 1939-es Lincoln V12 volt, amelyet Franklin D. Roosevelt használt. A limuzin szirénával, világítással, rádióval és a titkosszolgálat ügynökeinek fenntartott kézi fogantyúkkal volt felszerelve.
A Pearl Harbor elleni japán támadást követően a titkosszolgálat még jobban tartott a Roosevelt elnök elleni lehetséges merényletektől, ezért már másnap, 1941. december 8-án egy páncélozott 1928-as Cadillac 341A Town Sedan-t biztosított az elnöknek, amely a Capitoliumhoz szállította, ahol is elmondta a Gyalázat napja néven elhíresült beszédét. Az automobil korábban Al Capone tulajdonában volt, a pénzügyminisztérium foglalta le, s egy garázsban őrizte addig a napig, amíg a világ egyik legbefolyásosabb vezetője a világ egyik legbefolyásosabb bűnözőjének a gépkocsiját át nem vette.
Roosevelt addig használta Al Capone autóját, amíg a Sunshine Special-t fel nem szerelték páncélozott ajtókkal, golyóálló gumiabroncsokkal és géppisztolyok részére készült tároló rekeszekkel. A Ford Motor Company az autót az elnöknek évi 500 dollárért adta kölcsönbe. Egészen 1948-ig volt használatban, ma pedig a Michigan állambeli Dearborn városában, a Henry Ford Múzeumban van kiállítva.
Truman és az üvegtetejű 1950-ben
Truman elnök használatára két 1950-es Lincoln Cosmopolitant szállítottak a Fehér Házba. Később Eisenhower javaslatára az egyiket üvegtetővel látták el és Bubble Topnak nevezték el. Később ezt használta John F. Kennedy és egy alkalommal Lyndon B. Johnson is. 1965-ös nyugdíjazásáig volt szolgálatban, ma a Henry Ford Múzeum állandó kiállításának része.
Az automobilok szerelmese, Eisenhower
Dwight D. Eisenhower elnök, akiről köztudott volt, hogy az automobilok szerelmese, 1953-as beiktatási parádéján a frissen gyártott Cadillac Eldoradón utazott.
A halálos
Lincoln Continental
John F. Kennedy limuzinja, amelyben a halálos kimenetelű merénylet érte, egy 1961-es felhajtható tetejű Lincoln Continental kabrió volt. Az SS-100-X elnevezésű, egyedi tervezésű járművet a Hess & Eisenhardt álmodta meg az elnök számára. Az autó felszerelhető volt páncélzattal, állandó szedán tetővel, légkondicionáló rendszerrel, elektronikus hírközlő berendezésekkel és golyóálló üveggel. Az autó szintén a Henry Ford Múzeumban van kiállítva.
Johnson és McNamara
A Kennedyt követő Johnson-adminisztráció három 1965-ös Lincoln Continental Executive limuzint vett igénybe, kettőt elnöki használatra (a fővárosban, Washingtonban és Johnson szülővárosában, a texasi Austinban), egyet pedig Robert McNamara védelmi miniszter (aki egyébként a Ford Motor Company korábbi elnöke is volt) személyes használatára.
Nixon nem félt az X-100-astól
Az X-100-on 1967-ben ismét változtattak. Később, Richard Nixon elnöksége alatt az egy darabból álló üvegtetőt kicserélték egy kisebb üvegfelületű és csuklós tetejű panelre. 1977-ig maradt szolgálatban.
Reagan és a visszatérő Cadillac
A Lincoln évtizedei után 1983-ban a Reagan-adminisztráció idején az elnök a Hess & Eisenhardt építette Cadillac Fleetwood típusú limuzinra váltott, amelyet 1983 februárjában Reagan születésnapján használtak először az Illinois állambeli Dixon város parádéján. A közel 6 centiméter vastag golyóálló üveg, a nagy teljesítményű légkondicionáló rendszer és a kitűnő kilátást biztosító megjelenés kényelmessé és biztonságossá tette Reagan utazásait.
Bush és a limuzinszörnyeteg
A Clinton-kormányzat Cadillac Fleetwood Brougham típusa után, George W. Bush elnök a Cadillac 2001-es modelljét, a DeVille-t használta. A hátsókerék-meghajtású limuzinszörnyeteg 6350 kilogrammos súlya ? a titkosszolgálat kérésének megfelelően ? jóval meghaladta elődjeinek tömegét.
