Az élő múzeum pedagógiai módszer célja a szórakoztatva tanítás és tanulás, a hiteles, de élményszerű tudásátadás. A Nemzeti Múzeum ​mintegy 20 karakterrel és ősszel 5 különleges történet életre keltésével idézi meg azokat a történelmi eseményeket, amelyeket nem szabad elfelejteni.

Az élő múzeum drámapedagógiai, múzeumandragógiai módszer révén történeti karakterek korhű ruhákban jelennek meg, és interakcióba lépnek a látogatókkal. A Nemzeti Múzeum történeti kiállítására adaptálva a karaktereket úgy dolgozták ki, hogy a kiállítási tereket megtöltsék élettel. A programok során tárlatvezető köti össze a karaktereket, megmagyarázza, mit hallanak a látogatók, mi miért és hogyan történik.

A ruhák, eszközök nem színházi jelmezek és kellékek, hanem ruharekonstrukciók és javarészt hiteles tárgymásolatok. A karakterek a kornak megfelelő stílusú párbeszédekkel, szokásokkal és viselkedéssel teremtenek a vezetéseken a résztvevők számára olyan élményt, mintha időutazásban vennének részt, évszázadokat visszarepülve a korokban.

Október 13-án, pénteken Boszorkányok és kirakatperek címmel Báthory Erzsébetről lesz szó. Vajon tényleg az ördög asszonya volt? Titkát négy évszázada nem sikerült megfejteni. Egy vallásháború sújtotta, babonás világban hol húzódott a határ a hiszékenység és a hatalomvágy között?

Novemberben is folytatódik majd a program, amikor tudósokat ismerhetünk meg testközelből, és vendégeskedhetünk az Irinyi, az Eötvös és a Szentgyörgyi családnál, vagy egy másik alkalommal a Pollack családnál.

Forrás és fotók: Nemzeti Múzeum