A Nógrád megyei Balassagyarmaton minden évben megemlékezést tartanak január 29-én. 1919. január 15-én csehszlovák csapatok több ponton átlépték az Ipoly folyót, elfoglalták a vasútvonalat, és egy 40 fős különítmény bevonult Balassagyarmatra. Céljuk a vasúthálózat, a Salgótarján környéki szénmedencék elfoglalása, és az 1918-as belgrádi szerződésben megállapított demarkációs vonal még délebbre tolása volt.
Vasutasok, tisztségviselők, rendőrök, polgárok és diákok harcoltak a városért, és január 29-én, kétheti megszállás után Balassagyarmat felszabadult. Tíz ember halt meg a városvédő harcban, amellyel elérték, hogy Balassagyarmat Magyarország része maradt. A helytállásért az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, vagyis a legbátrabb város címet adományozta Balassagyarmatnak.
Pap Vera-Ágnes, a Duna Televízió munkatársa elmondta: erre az évfordulóra emlékeznek az egésznapos műsorral, és mutatják be a város értékeit. Találkozhatnak a nézők a 86 éves, Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett Réti Zoltán festőművésszel, megismerhetik Horváth Endre grafikus-festőművész örökségét, betekinthetnek a Szentháromság-templomba és a Szerbtemplom képtárába. A műsorokkal estig körbejárják a "Tündérvárost", ahogy Szabó Lőrinc nevezte gyermekkora helyszínét - mondta Pap-Vera Ágnes.
Bemutatják a város két szobrászát, tanárt és tanítványát, Csemniczky Zoltánt és Párkányi Raab Pétert. A Nógrád megye egyik legnevesebb szülöttje, Mikszáth Kálmán A sipsirica című művéből készült játékfilm is képernyőre kerül, és felidézik a korabeli eseményeket, a megszállás idejét és a városvédő harcot. A napi hírműsorok, hírmagazinok a Legbátrabb Város emlékünnepségeivel foglalkoznak.
A Kívánságkosár is Balassagyarmatról jelentkezik. Részt vesznek a műsorban a város és környéke jelentős személyiségei, így Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója, Banda Ádám hegedűművész, a Berlini Filharmóniában zenélő Tóth Balázs trombitaművész, Ember Csaba karnagy, vagy a 146 éves Balassagyarmati Dalegylet.
