A 2014. február 28. és március 2. között megrendezett esemény célja a művelődési házak és terek, valamint az abban folyó közösségi művelődés népszerűsítése, a közművelődési terek nyitottságának, az ott tevékenykedő intézmények és szervezetek sokszínűségének és a helyi társadalomban betöltött közösségépítő és fejlesztő szerepének és lehetőségeinek bemutatása.
Arra szeretnék felhívni a települések lakóinak figyelmét, hogy a közösségi művelődés terei, a művelődési házak, közösségi házak, faluházak nem csak programot nyújthatnak, hanem a helyi közösségek építésének és fejlesztésének, az új kulturális értékek létrehozásának, a hagyományok megőrzésének színterei.
Ezek az intézmények a leggyakrabban felkeresett kulturális terek, látogatottságuk meghaladja az évi 80 millió főt, és a lakosság túlnyomó részének, különösen kistelepüléseken a kultúrához való hozzáférés egyetlen eszközei. Biztosítják a közéleti és társasági élet feltételeit azok számára, akik a települések társadalmi és gazdasági fejlesztésének aktív részesei, illetve azzá válhatnak.
Az intézmények és szervezetek kötelessége és felelőssége az, hogy minden generáció számára biztosítsák a tartalmas közösségi együttlét lehetőségeit, a bekapcsolódást településük kulturális, társadalmi és gazdasági fejlesztésébe, felemelkedésébe.
Az rendezvénysorozat fővédnökségét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vállalta el, a Magyar Népművelők Egyesülete együttműködő partnere pedig a Nemzeti Művelődési Intézet és a Közösségfejlesztők Egyesülete.
A szakmai és anyagi segítségnyújtáson túl a program kommunikációjában is segít az államtitkárság: a www.kulturhazak.hu oldalon lehet regisztrálni és a programok is ott jelennek majd meg. A Múzeumok Éjszakája programhoz hasonló rendezvényt szeretnének szervezni idén ? a példakép volt az első hasonló program a kulturális intézményrendszeren belül. A Kultúrházak éjjel-nappal támogatását 2013 májusában a Magyar Népművelők Egyesülete szegedi vándorgyűlésén jelentette be Halász János kultúráért felelős államtitkár: idén ez nyolcmillió forintos támogatást jelent.
Látogatórekordra számítanak a szervezők
Már hetekkel az indulás előtt rekordot döntött a rendezvénysorozathoz csatlakozó intézmények száma. A meghirdetett kulturális programok sokszínűsége is mutatja, hogy óriási érdeklődésre számíthat az idei program.
A rendezvény létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt évek sikereit felülmúlva, évről-évre tovább nő a csatlakozni kívánó intézmények száma. Míg 2007-ben csupán 106 intézmény kapcsolódott be a programba, 2013-ban már 201 művelődési ház várta nyitott kapukkal az érdeklődőket. Idén pedig több mint 300 intézmény jelezte részvételi szándékát, és töltötte fel a www.kulturhazak.hu weboldalra a helyi közösség művelődési igényeit népszerűsítő programjait. A szervezők akár a 100 ezer főt is meghaladó látogatottságra számítanak.
Az előző évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a háromnapos rendezvénysorozat ráirányította a figyelmet a művelődési házakra, míg vidéken azok a rendezvények vonzották a legtöbb látogatót, ahol a helyi közösségek mutatkoztak be. A fővárosban a különböző tanfolyamok, klubesemények, valamint a művészeti tevékenységgel kapcsolatos programok bizonyultak a legnépszerűbbnek. Az idei kínálat összeállításakor az intézmények törekedtek arra, hogy figyelembe vegyék ezeket az igényeket, így több generáció érdeklődését kielégítő eseménysort állítottak össze.
Kötelező feladat, még a kis településeken is
A kultúrházak túlnyomó részben önkormányzati tulajdonban állnak, azonban egyre jelentősebb részt vállal a civil szféra, az egyházak és ma már a gazdasági társasági formában működő művelődési házak sem mennek ritkaságszámba. Míg minden település számára kötelező a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a városokban erre intézményt is fenn kell tartani, de az intézményfenntartás önmagában nem lehet cél, csak a közösségi művelődés feltételrendszerének egyik ? bár igen fontos eleme.
Minél nagyobb városokban gondolkodunk, annál intézményesültebb formában látják el az önkormányzatok a feladatokat. Minél kisebb viszont egy település, annál kevesebb forrás jut egy-egy közművelődési feladatokat ellátó intézmény fenntartására, abban a közművelődési szakemberek fizetésére. Fontos azonban, hogy a kis létszámú falvakban is legyen közművelődési tevékenység. Ebben különböznek például a kultúrházak a múzeumoktól. Utóbbi egy kötöttebb forma: közösségi, polgári keretek között nehéz teljesíteni azokat a feladatokat, hiszen az értékek őrzése állandó felügyeletet igényel. Mindehhez az állami normatíva nyújt segítséget, melyet a kis településeken jellemzően a civil szféra használ fel: legyen szó egyházi vagy formális közösségről. Idén a nyilvános könyvtári ellátási és a közművelődési feladatokhoz 1140 forint jut minden lakos után.
A mostani kormányzati időszak előtt a településüzemeltetési normatívába ágyazták ezt a támogatást, az egy főre jutó háromezer forint feletti összeget viszont a közvilágítástól kezdve a sporttevékenységig számos célra felhasználták az önkormányzatok. Szerencsére azonban kevés településen szűnt meg teljesen a tevékenység maga: legalább az ünnepeket továbbra is megtartják, egy-egy falunapot rendszeresen megülnek. Nem volt azonban látható 2012 előtt az, hogy miként látták el a települések az erre vonatkozó feladataikat ? tájékoztatott a Kultúráért Felelős Államtitkárság.
