November 9-én, a Nemzeti Művelődési Intézetben tartották meg a IV. Kulturális Közfoglalkoztatási Program előzetes partneri regisztrációját érintő sajtótájékoztatót. Dr. Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára, Réthy Pál, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztályának vezetője valamint Polyák Albert, a Nemzeti Művelődési Intézet megbízott főigazgatója szólaltak fel, és egyben összegezték azokat a kiemelkedő eredményeket, melyeket az előző három periódusban sikerült elérniük.

Dr. Hoppál Péter az előző három közfoglalkoztatási program legfontosabb eredményeként a munkavállalók számát emelte ki: rámutatott, hogy míg az első periódus keretein belül négyezer embert tudtak a programban elhelyezni, a másodikban ez a szám már négyezer-ötszázra emelkedett, és a 2015 márciusáig tartó harmadik időszakban már közel hatezer-egyszázra nőtt a kulturális közfoglalkoztatottak száma országszerte. A következő program előzetes regisztrációjával kapcsolatban elmondta, hogy az Kultúráért Felelős Államtitkárság célja ezzel az, hogy ?minél több kultúrával foglalkozó civil szervezet, kulturális, állami, önkormányzati vagy más fenntartású intézmény önkormányzat, illetve egyházi, jogi személy regisztráljon, hogy lássuk, mi is az igény ezen a területen. Mennyi szervezet körülbelül mekkora kapacitással kíván részt venni benne.? Hoppál Péter elmondása szerint a mai napig mintegy 2487 szervezet jelezte részvételi szándékát.


dsc_2102__copy_1_600x378.png
Fotó: Csákvári Zsigmond

A kultúráért felelős államtitkár a kulturális közfoglalkoztatás előző három időszakának másik legnagyobb eredményeként azt emelte ki, hogy a többi programmal szemben magasabb a teljes körű foglalkoztatásba, a tényleges munkaerőpiacra kikerülők száma: a közfoglalkoztatásban résztvevők mintegy 22%-a, azaz minden ötödik ember ?kap állásajánlatot már az előtt, mielőtt a program befejeződött volna.? ?Szükség van arra, hogy a kultúra felemelje azokat a rétegeket, akiknél kevesebb lehetőség nyílt eddig arra, hogy bekerüljön a mindennapjaikba a kultúrával való találkozás? ? emelte ki Hoppál Péter hivatkozva arra, hogy a kisebb lélekszámú, perifériára szorult falvakban is szükség van arra, hogy a kulturális termékekhez, javakhoz bárki hozzájuthasson.

Továbbá kijelentette, hogy 2015 januárjában megszületett egy döntés, melynek értelmében kulturális normatívát vezetnek be minden magyarországi településen: ez 1 millió 200 forintot jelent helységenként éves szintre lebontva. Ez az utóbbi évekhez képest a normatíva megnégyszerezését jelenti, például egy 300 lelkes falu esetében ? mondta el.


dsc_2194__copy__600x439.png
Fotó: Csákvári Zsigmond

Réthy Pál és Polyák Albert kiegészítő információkkal támasztották alá a kultúráért felelős államtitkár által elmondottakat: a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztályának vezetője beszámolt arról, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevőket a munkavégzésen túl szakmai képzésben is részesítik, ezzel is segítve őket a felzárkózásban a munkaerő piacon. Illetve idén a Minisztérium 8 milliárd forintot kíván fordítani kulturális közfoglalkoztatásra. Polyák Albert pedig megerősítette a Nemzeti Művelődési Intézet részvételi szándékát ebben a társadalmi szerepvállalásban.