(MTI/ANSA/AFP) - A 71 éves művész koporsóját Modena főterétől a Corso Canalchiarón egészen a Piazza San Francescóig vitték a gyászolók kíséretében, a helyiek sűrű sorfala között. Utolsó modenai útja után Pavarottit a családi kriptában temetik el a Montale Rangone temetőben, Modena közelében szűk körben.
A levegőben eközben az olasz légierő műrepülői (Frecce Tricolori) mutattak be gyakorlatokat, az itáliai trikolórt festve az égre a gyászmisét követően.
Csaknem ötvenezer modenai kísérte figyelemmel a város szülöttjének szombati gyászszertartását hatalmas kivetítőkön keresztül, míg a modenai katedrálisból - ahova csak valamivel több mint 700 meghívott juthatott be - több tv-csatorna is egyenes közvetítést adott.
A levegőben eközben az olasz légierő műrepülői (Frecce Tricolori) mutattak be gyakorlatokat, az itáliai trikolórt festve az égre a gyászmisét követően.
Csaknem ötvenezer modenai kísérte figyelemmel a város szülöttjének szombati gyászszertartását hatalmas kivetítőkön keresztül, míg a modenai katedrálisból - ahova csak valamivel több mint 700 meghívott juthatott be - több tv-csatorna is egyenes közvetítést adott.
Modenában háromnapos gyászt hirdettek a csütörtök hajnalban elhunyt Pavarotti emlékére, s ravatalát - csütörtök estétől szombat délig - csaknem százezren keresték fel, hogy leróják tiszteletüket.
A Benito Cocchi modenai érsek által tartott gyászszertartá-son ott volt többek között Romano Prodi olasz kormányfő - aki búcsú-beszédében egész Itália nevében adózott Pavarotti géniuszának, az egész ország büszkeségének -, Francesco Rutelli kultuszminiszter, Ján Figel, az Európai Bizottság oktatási és kulturális biztosa, Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, Bono, az U2 együttes szólistája, akárcsak Zucchero, Tony Renis, Caterina Caselli, Jovanotti, Franco Zeffirelli, Gianni Morandi, Carla Fracci, Milly Carlucci.
Az utolsó búcsú zenei részében Raina Kabaiwanska bolgár szoprán (Verdi: Otelló - Ave Maria), Andrea Bocceli olasz énekes (Mozart: Ave verum corpus), és Andrea Griminelli fuvolaművész (Glück: Orfeusz és Euridiké - Boldog lelkek tánca) vállalt szerepet, továbbá az a Rossini kórus ( Cherubini: Requiem), amelyben egykor pályafutását kezdte a világhírű olasz tenor.
Az utolsó búcsú zenei részében Raina Kabaiwanska bolgár szoprán (Verdi: Otelló - Ave Maria), Andrea Bocceli olasz énekes (Mozart: Ave verum corpus), és Andrea Griminelli fuvolaművész (Glück: Orfeusz és Euridiké - Boldog lelkek tánca) vállalt szerepet, továbbá az a Rossini kórus ( Cherubini: Requiem), amelyben egykor pályafutását kezdte a világhírű olasz tenor.
Világszerte hódolattal emlékeznek Pavarottira
A világhírű olasz operaénekes művészete és személye körül az évtizedek során világszerte példátlan kultusz bontakozott ki. Pavarotti talán az első volt a XX. század operaénekesei között, akit a popcsillagok, a sportbálványok és a filmszínészek mellett a szó igazi értelmében sztárnak nevezhetünk. Ezért egészen természetes, hogy nemcsak az opera világa, hanem barátok és ismerősök, a művészvilág és számos országban a közhatalom is mélységes megrendüléssel vesz tőle búcsút.
Magyar pályatársak
Kincses Veronika Kossuth-díjas, érdemes művész szerint óriási veszteség Luciano Pavarotti halála, nemcsak azért, mert véleménye szerint a világ legszebb tenorja volt, hanem mert rengeteget tudott a szakmáról.
A neves magyar szopránénekesnő énekelte Mimit a legendás, 1986-os budapesti Bohémélet előadáson. Kincses Veronika szerint Luciano Pavarotti kitűnő partner volt, mindössze egy háziszínpadi próbával készítették elő az előadást, amelyet azóta is az Magyar Állami Operaház egyik legnagyszerűbb produkciójaként emlegetnek.
Marton Éva Kossuth-díjas szopránénekest Düsseldorfban érte a gyászhír, ahol a Jenufa című Janácek-operában lép föl. Mint arról az MTI-nek beszámolt, számos személyes emlék köti Luciano Pavarottihoz, az emberhez.
Felidézte, hogy New Yorkban például egy házban laktak, amikor a Trubadúrra készültek. Az egyik próba után meghívta Marton Évát és férjét, főzött nekik spagettit. "A tészta legyen al dente, és a petrezselymet egészen apróra kell vágni" - emlékezett az énekesnő a híres tenor szavaira.
Marton Éva szerint Luciano Pavarotti a legértékesebb énekes egyéniség volt a maga idejében, igazi színpadi személyiség. Beszámolt arról is, hogy egyszer a milánói Scalában egy Tosca előadásba kellett beugrania, a ruhapróbára sem volt ideje, csak a színpadon találkoztak Pavarottival. Nem értette, hogy a tenor a főpróbán miért fogja a hátát, a színfalak mögött derült ki, hogy a ruha szétnyílt. Később San Franciscóban is találkoztak, ahol a tenor arról panaszkodott neki, hogy már nem öröm az éneklés. Marton Éva szerint szomorú volt látni, hogy mint romlik az énekes fizikai állapota.
Gáti István bariton a Bécsi Staatsoperben a Bohéméletben és az André Chénierben is színre léphetett Luciano Pavarottival.
"A legjobb korszakának végén találkoztam vele" - mondta Gáti István. A kéthetes próbaidőszak kemény, de tanulságos munkával szolgált, és érdekes volt látni-hallani, mekkora ünneplés és érdeklődés kíséri az olasz énekes minden léptét - tette hozzá.
Luciano Pavarotti egészségének romlását sajnálattal tapasztalhatta a MÁV Szimfonikus Zenekar is, de emlékeikben inkább a nagy művész marad meg, hiszen összesen hétszer léphettek vele pódiumra - mondta el az MTI-nek Strausz Erzsébet, az együttes sajtóreferense.
Beszámolója szerint először 1998-ban Lyonban, majd 1999-ben a három tenor tokiói koncertjén, itt 32 ezren hallgatták a műsort. Ezután Bejrútban, Aschaffenburgban, Münchenben kísérték szólóestjeit. 2005-ben találkoztak vele utoljára, előbb Düsseldorfban majd Stuttgartban. A két koncert közötti néhány napban láthatták, hogy Luciano Pavarotti egészsége mennyire változó.
Strausz Erzsébet hozzátette: ekkor volt alkalmuk 70. születésnapján köszönteni a művészt. Mint felidézte, bár tolókocsiban vitték Luciano Pavarottit a pódiumig, de ha énekelt, mindenki elhitte, hogy ő az a szerelmes férfi, aki meghódíthatja a nőt.
A neves magyar szopránénekesnő énekelte Mimit a legendás, 1986-os budapesti Bohémélet előadáson. Kincses Veronika szerint Luciano Pavarotti kitűnő partner volt, mindössze egy háziszínpadi próbával készítették elő az előadást, amelyet azóta is az Magyar Állami Operaház egyik legnagyszerűbb produkciójaként emlegetnek.
Marton Éva Kossuth-díjas szopránénekest Düsseldorfban érte a gyászhír, ahol a Jenufa című Janácek-operában lép föl. Mint arról az MTI-nek beszámolt, számos személyes emlék köti Luciano Pavarottihoz, az emberhez.
Felidézte, hogy New Yorkban például egy házban laktak, amikor a Trubadúrra készültek. Az egyik próba után meghívta Marton Évát és férjét, főzött nekik spagettit. "A tészta legyen al dente, és a petrezselymet egészen apróra kell vágni" - emlékezett az énekesnő a híres tenor szavaira.
Marton Éva szerint Luciano Pavarotti a legértékesebb énekes egyéniség volt a maga idejében, igazi színpadi személyiség. Beszámolt arról is, hogy egyszer a milánói Scalában egy Tosca előadásba kellett beugrania, a ruhapróbára sem volt ideje, csak a színpadon találkoztak Pavarottival. Nem értette, hogy a tenor a főpróbán miért fogja a hátát, a színfalak mögött derült ki, hogy a ruha szétnyílt. Később San Franciscóban is találkoztak, ahol a tenor arról panaszkodott neki, hogy már nem öröm az éneklés. Marton Éva szerint szomorú volt látni, hogy mint romlik az énekes fizikai állapota.
Gáti István bariton a Bécsi Staatsoperben a Bohéméletben és az André Chénierben is színre léphetett Luciano Pavarottival.
"A legjobb korszakának végén találkoztam vele" - mondta Gáti István. A kéthetes próbaidőszak kemény, de tanulságos munkával szolgált, és érdekes volt látni-hallani, mekkora ünneplés és érdeklődés kíséri az olasz énekes minden léptét - tette hozzá.
Luciano Pavarotti egészségének romlását sajnálattal tapasztalhatta a MÁV Szimfonikus Zenekar is, de emlékeikben inkább a nagy művész marad meg, hiszen összesen hétszer léphettek vele pódiumra - mondta el az MTI-nek Strausz Erzsébet, az együttes sajtóreferense.
Beszámolója szerint először 1998-ban Lyonban, majd 1999-ben a három tenor tokiói koncertjén, itt 32 ezren hallgatták a műsort. Ezután Bejrútban, Aschaffenburgban, Münchenben kísérték szólóestjeit. 2005-ben találkoztak vele utoljára, előbb Düsseldorfban majd Stuttgartban. A két koncert közötti néhány napban láthatták, hogy Luciano Pavarotti egészsége mennyire változó.
Strausz Erzsébet hozzátette: ekkor volt alkalmuk 70. születésnapján köszönteni a művészt. Mint felidézte, bár tolókocsiban vitték Luciano Pavarottit a pódiumig, de ha énekelt, mindenki elhitte, hogy ő az a szerelmes férfi, aki meghódíthatja a nőt.
Pavarottit tavaly New Yorkban megoperálták, eltávolították a hasnyálmirigyen keletkezett rosszindulatú daganatot, de teljes gyógyulás sajnos nem következett be. Attól fogva visszavonultságban élt második feleségével, Nicoletta Mantovanival és Alice kislányukkal modenai házukban. Augusztusban magas lázzal rövid ideig kórházban kezelték.
Nagy nyilvánosság előtt Pavarotti utoljára 2006 februárban lépett fel Torinóban a Téli Olimpiai Játékok megnyitóján és a televíziónak köszönhetően milliárdos publikum előtt még egyszer elénekelte Puccini Turandot című operájának "Nessun dorma" (Senki nem alszik) kezdetű nagyáriáját. A jelenlevők könnyekig meghatódva ünnepelték a "Nagy Lucianót", aki meghatódottan köszönte meg az elismerést.
Világhírnévre Pavarotti a "három tenor" - Placido Domingo, José Carreras és Luciano Pavarotti - hangversenyeinek köszönhetően tett szert, amelyek 1990-ben az Olaszországban megrendezett Labdarugó Világbajnoksággal vették kezdetüket. Emellett "Pavarotti és barátai" címmel jótékonysági koncerteket is rendezett és ezeken együtt lépett fel a rock és a pop olyan nagyságaival, mint Bono, Anastacia és James Brown. Ezeknek a koncerteknek köszönhetően nagy népszerűségre tett szert az ifjúság soraiban is.
Világhírnévre Pavarotti a "három tenor" - Placido Domingo, José Carreras és Luciano Pavarotti - hangversenyeinek köszönhetően tett szert, amelyek 1990-ben az Olaszországban megrendezett Labdarugó Világbajnoksággal vették kezdetüket. Emellett "Pavarotti és barátai" címmel jótékonysági koncerteket is rendezett és ezeken együtt lépett fel a rock és a pop olyan nagyságaival, mint Bono, Anastacia és James Brown. Ezeknek a koncerteknek köszönhetően nagy népszerűségre tett szert az ifjúság soraiban is.
Az opera világát azonban mindig központi kérdésnek tartotta és - minden modernsége ellenére - különösen a rendezés terén vallott konzervatív nézeteket. Elismerte ugyan, hogy sok tehetséges rendező dolgozik az operaházakban, de szerinte az általuk alkalmazott változtatások és kiegészítések "olyan messze vezetnek az eredeti alkotástól, hogy a darab mint előadásra szánt mű megszűnik és átirattá változik... Bizonyos esetekben e radikális produkciók pusztán a rendezői +én+ megnyilvánulásai: a rendezők nem Verdit vagy Puccinit, hanem saját magukat akarják láttatni" - fejtette ki Pavarotti amerikai újságíró barátjának, William Wright-nek, hozzátéve, hogy ha valaha is rendezne operát, ragaszkodni fog ahhoz, amit a zeneszerző eredeti elképzelésének tart. A nézők nem fognak olyasmit látni, hogy a Pelléas és Mélisande-ból Hairt, a Rigolettóból Elephant Man-t kreál.
Pavarottinak mindene az éneklés volt. Nem tagadta, hogy egyetlen igazi vetélytársat ismer - saját magát. Minden egyes szerepében tökéleteset akart nyújtani és végtelen örömmel töltötte el, ha azt látta, hogy a közönség el van ragadtatva attól, amit nyújtott - mint például, amikor egy berlini fellépésén 115-ször tapsolták ki a függöny elé, vagy amikor azért ünnepelte még a zenekar is, mert Donizetti Az ezred lánya című operájában sikerült kiénekelnie mind a kilenc felső C-ét. Nyilván emlékezett arra, hogy mikor a XIX. század első felében Luis-Gilbert Duprez nevű tenorista egy Tell Vilmos előadáson első ízben tudta "hozni" a felső C-ét, az opera szerzője, Rossini vélekedett erről: "olyan volt, mint mikor egy kappan torkát metélik".
Szinte mindenütt, ahol európai és amerikai színpadokon fellépett, szívélyes kapcsolat fűzte őt énekes és muzsikus társaihoz. Különösen így volt ez a neves olasz énekesnővel, Mirella Freni-vel, akivel számos operában együtt lépett fel - 1969-ben például a milánói Scalában Donizetti Az ezred lánya című operájában. Ők ugyanis együtt töltötték gyermekkorukat Modenában és szüleik jó barátságban voltak. Mi több, ugyanaz a dada szoptatta őket. Erről mondta később egy alkalommal Mirella Freni: "nem kétséges, hogy melyikünk kapta meg az összes tejet!"
Nem kétséges azonban az sem, hogy Pavarottinak is volt érzéke a humor iránt. New Yorkban egy alkalommal interjút kért tőle Pia Lindström, Ingrid Bergman leánya. A riporternő, aki köztudottan gyönyörű szép nő volt, beszélgetésük közben utalt a New York Time zene kritikusának arra a kijelentésére, hogy "Luciano hangszálait Isten illette a csókjával". Mire Pavarotti gondolkodás nélkül rávágta: "Magát bizonyára mindenütt megcsókolta."
Pavarotti sohasem tagadta, hogy fellépéseiért igyekszik az elérhető legnagyobb összeget kialkudni. Valóban pénzügyi téren korának legeredményesebb klasszikus sztárja volt Maria Callas mellett. A klasszikus CD-k bestsellere lett például az 1990-es Labdarugó Világbajnokságon rendezett Pavarotti-Domingo-Carreras koncertről készült, 11 millió példányban elkelt lemez. Mindhárom énekes 300 000 dollárt kapott fellépéséért. Mi több, a "három tenor" mindegyike két millió dollárt kapott az 1994-ben Los Angelesben rendezett hangversenyükért.
Nem kétséges azonban az sem, hogy Pavarottinak is volt érzéke a humor iránt. New Yorkban egy alkalommal interjút kért tőle Pia Lindström, Ingrid Bergman leánya. A riporternő, aki köztudottan gyönyörű szép nő volt, beszélgetésük közben utalt a New York Time zene kritikusának arra a kijelentésére, hogy "Luciano hangszálait Isten illette a csókjával". Mire Pavarotti gondolkodás nélkül rávágta: "Magát bizonyára mindenütt megcsókolta."
Pavarotti sohasem tagadta, hogy fellépéseiért igyekszik az elérhető legnagyobb összeget kialkudni. Valóban pénzügyi téren korának legeredményesebb klasszikus sztárja volt Maria Callas mellett. A klasszikus CD-k bestsellere lett például az 1990-es Labdarugó Világbajnokságon rendezett Pavarotti-Domingo-Carreras koncertről készült, 11 millió példányban elkelt lemez. Mindhárom énekes 300 000 dollárt kapott fellépéséért. Mi több, a "három tenor" mindegyike két millió dollárt kapott az 1994-ben Los Angelesben rendezett hangversenyükért.
(MTI-Panoráma - Barabás Miklós)
