(MTI) - Az életének 81. évében, június 6-án elhunyt írót búcsúztatva Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke felidézte, hogy Sánta Ferenc 1954-ben az új irodalmi nemzedék lehetséges vezéralakjaként tűnt fel. Abban a korban vállalt kezdeményező szerepet, melyet a politika sokszor eltorzított gondolati és etikai értelemben is.
Mint arra Vasy Géza rámutatott, egy író minden korban a szabadságot óhajtja és az irodalom feladatának az igazságkeresést tartja. Sánta Ferenc tudta, hogy nincs egyetlen, abszolút igazság, nem relativizálta a fogalmat - hangsúlyozta az írószövetség elnöke, hozzáfűzve, hogy műveiben is az igazság kérdését boncolgatta, de foglalkoztatta az is, hogyan kell élni. Sánta Ferenc munkáiból kiderül, hogy az emberiség történelmi útja nem írható le egyértelmű fejlődésként, hiszen sötétebb és felívelő időszakok követik egymást - mondta Vasy Géza, aki szerint a Kossuth-díjas szerző alkotásaiban nem könnyed, gondot feledtető igazságokat írt le, hanem felfedte a problémákat és ezekre megoldást is keresett.
Fekete Gyula író szerint Sánta Ferenc életművével új irányzatot teremtett. Úgy vélte: a Kossuth-díjas író egyike volt azoknak, akik példájukkal igazolták, hogy a szellem hatalma nagyobb, mint a politikáé.
