A kicsiny sziget 474 szavazásra jogosult polgára - 87 százalékos részvételi arány mellett - választotta meg a sziget új, 28 tagú törvényhozását, amely felváltja a helyi földbirtokos családok tanácsát.
A XVI. században I. Erzsébet angol királynő juttatta a szigetet hűbéri birtokként Helierde Carteret helyi potentátnak, akinek cserében csak egy bizonyos számú fegyverest kellett kiállítani, hogy meg tudja védeni a stratégiai fontosságúnak tartott Sarkot a franciák vagy más nemzetek támadásaitól. Azóta a hatalmi szabályok különböző módosításokon estek át, de a lényeg 450 évig változatlan maradt. A hatalom ma is a 81 éves Michael Beaumont, a jelenlegi "hűbérúr" kezében összpontosul. Senki sem várja ma már el tőle, hogy fegyvereseket tartson, de a sziget lakójának joga (vagy kötelessége), hogy fegyvere legyen, minden eshetőségre készen.
A hely sajátosságai közé tartozik, hogy autók, kamionok nem közlekednek a szigeten, nincs közvilágítás, nincs repülőtere. Aki a szigetre akar jutni, az a közeli Jersey-ig utazik, és onnan bérel egy hajóst, aki a célba szállítja kis motoros hajóval vagy csónakkal, mert a kikötő nagyobb hajót nem tud fogadni.
A királyi ház és a brit parlament nem kívánt ugyan változatni a helyzeten, az Európai Parlament viszont úgy gondolta, hogy a hatalom gyakorlásának ezen módja súlyosan sérti az emberi jogokat. Néhány évi huzavona után végre elérte célját.
A parlamenti képviselőségért ringbe szállt egy új párt is, amelyet a sziget két legillusztrisabb tagja finanszíroz. A multimilliomos Barclay-fivérek, sok egyéb mellett a The Daily Telegraph brit napilap és a londoni Ritz szálloda tulajdonosai, hónapok óta házakat vásárolnak a szigeten, utakat újíttatnak fel, mindenfelé pénz ígérnek azzal az ambiciózus céllal, hogy szabad utat kapjon a turizmus, az üzlet, a XXI. század.
