Sajnos muszáj ezzel kezdenünk, hiszen másfél éve a járvány a mindennapi realitásunk. Miért éppen ebben a nehéz helyzetben vágtatok bele egy új fesztivál megszervezésébe?
Zsóka: Egy fesztivál megszervezése nem megy egyik hétről a másikra; még akkor sem, ha nem vagyunk újoncok ezen a területen. Cégünk, a Viprodukció Fesztiváliroda idén már harmadik alkalommal rendezi meg a Bondoró Fesztivált, korábban pedig Kapolcson a Kaláka Versudvar szervezői voltunk. Emellett évek óta két magánudvart is működtetünk a Művészetek Völgyében, s hosszú ideig mi koordináltuk az Advent Óbudán rendezvénysorozatot, ahogy részt vettünk az Óbuda Napján is. A Szeláví! ötlete már 2019-ben megszületett, és biztosak voltunk abban, hogy Pilisborosjenőn szeretnénk megrendezni, hiszen én már 33 éve itt élek, Zsófi pedig ide született. Az önkormányzatot tavaly megkerestük, és szerencsére nyitottan fogadták az ötletet: támogató és együttműködő partnereink lettek, a területet is ők adják a rendezvényhez. A helyi lakosok, ha kezdetben kicsit tartottak is a fesztiváltól, most már örülnek neki és várják. Főleg, hogy úgy tűnik, a parkolás problémáját sikerült megnyugtatóan rendezni.
Zsófi: Szerintünk példaértékű, ahogy a polgármesteri hivatallal együtt tudunk működni. Az első Szeláví! megvalósulását rajtuk kívül támogatja az Emberi Erőforrások Minisztériuma, és együttműködő partnereink az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet. Támogatást kértünk a Nemzeti Kulturális Alaptól és a Magyar Turisztikai Ügynökségtől is, ezekre még várjuk a választ.
Mennyire vagytok biztosak abban, hogy meg lehet majd tartani a fesztivált?
Zsófi: Bízunk abban, hogy az átoltottság akkora lesz addigra, hogy engedélyezik az ilyen típusú rendezvényeket is. Folyamatosan kapcsolatban vagyunk szakmai fórumokkal, és még nem világos, hogy kik vehetnek majd részt a fesztiválokon: csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők, vagy tesztelés után mások is. A Szeláví! mellett szól, hogy csak szabadtéri programok lesznek, és nem tömegrendezvényt szervezünk: maximum ezer főt szeretnénk egyszerre beengedni. Természetesen követjük majd az előírásokat, és ha most júniusban nem lehet megtartani a fesztivált, akkor az augusztus 27–29-ei hétvégre toljuk. Eleve mindenkivel – fellépőkkel, kereskedőkkel, támogatókkal, partnerekkel – így szerződünk.
Azon a mezőn beszélgetünk, amely helyet ad majd az eseménynek. Remek kilátás nyílik innen Pilisborosjenőre és a környező dombokra. Mennyiben lesz helyi a fesztivál?
Zsóka: Az utóbbi időben egészen megnőtt a község: már több mint négyezer lakosa van ennek az eredetileg sváb falunak. A helyiek mind több közösségi, kulturális, gasztronómiai kezdeményezést indítanak el, ebbe a sorba jól illik a Szeláví! Fellépőink, művészeink közül többen is itt laknak, vagy kötődésük van a településhez. A finom falatokat és italokat főleg a helyi termelők szállítják majd, kézműves kiállítóink között is számos pilisborosjenői van. A helyi lakosok igen kedvezményes áron juthattak hozzá a bérletekhez, ezzel is támogatni szerettük volna a közösséget.
Zsófi: Mivel itt élünk, erős érzelmi kötődésünk van a helyhez, és büszkék is vagyunk rá. A község és a természeti értékek védelme nagyon fontos szempont számunkra, ezért az ökotudatosság és a slow turizmus jegyében szervezzük a fesztivált. Családias, könnyed, kortárs összművészeti eseménnyel készülünk, amelyben a zene mellett a képzőművészet és az irodalom is szerepet kap, de gyerekprogramok, gasztronómiai és iparművészeti vásár is lesz. Minden szempontból igényességre és minőségre törekszünk a mennyiség helyett, ezért sem akarunk tömegrendezvényt.
Mit tesztek azért, hogy minél környezetkímélőbb legyen a fesztivál?
Zsófi: Már a szervezésnél figyelembe vesszük a környezeti szempontokat. Nem szórólapozunk, kevés leporellót és óriásplakátot használunk, elsősorban az online marketingre helyezzük a hangsúlyt. Támogatjuk a biciklivel érkezőket, az autósoknak a kijelölt parkolókban kell majd hagyniuk a kocsikat, a rendezvény autómentes lesz. Alternatív közlekedési módokat szorgalmazunk a falubéli fesztiválparkoló és a fesztiválterület között: lovas kocsi, környezetkímélő kisbuszok szállítják majd a vendégeket, és biciklibérlésre is lehetőség lesz. Repoharakat használunk, mindenhová szelektív hulladékgyűjtőket teszünk ki, és az evőeszközök, a tányérok is lebomló anyagokból készülnek.
Zsóka: A gasztronómiai és iparművészeti vásárra vonatkozóan is arra törekedtünk, hogy minél több helyit, környékbelit vonjunk be, akik egyedi vagy kisszériás termékekkel fognak érkezni. A dekoráció, ahol lehet, természetes anyagokból készül, és nem mellesleg a levendulavirágzás is akkor lesz, amikor a Szeláví!
Szeláví (C’est la vie) annyit tesz, hogy Ez az élet. Honnan jött ez a név, és mit szeretnétek vele kifejezni? Kiket vártok a fesztiválra?
Zsóka: Sokat ötleteltünk, több nevet is összegyűjtöttünk, de amikor ez felmerült, rögtön tudtuk, hogy megtaláltuk az igazit. Olyan nevet kerestünk, amely életérzést is kifejez, és a francia C’est la vie pont ilyen. Könnyedség, életszeretet, felszabadultság, csipetnyi provence-i hangulat, már csak a levendulák miatt is. Az élet apró örömeire szeretnénk ráirányítani a figyelmet: a szép természeti környezetre, a közösségre, az együttlét örömére, az egészséges, ízletes ételekre és italokra, a minőségi szórakozásra.
Zsófi: Úgy gondolom, hogy elsősorban a harmincas-negyvenes, már családos, de még fiatal korosztálynak szólnak majd a programjaink. De persze Jenővel együtt – aki inkognitóban ott lesz a fesztiválon – minden olyan látogatót nagy szeretettel várunk, aki szereti a természetet, és családias, kötetlen nyárindító kulturális eseményre vágyik.
Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu
