F-L-A-M-I-N-G-O-N-E-by-Miles-Astray-1024x684_16.jpg

Ember készítette kép nyert az AI-versenyen

Az ember és a mesterséges intelligencia versenyéből most az ember került ki győztesen.

Egy zsűrizett fotópályázat kizárta az egyik jelentkező képét, amely előzetesen harmadik helyezést ért el. Hogy miért? Mert kiderült, hogy a fotót valójában ember és nem a mesterséges intelligencia alkotta meg.

Az 1893 Awards idén a fotózás mint művészeti forma tiszteletére pályázatot hirdetett, amelynek zsűrizését olyan tapasztalt szakemberek végezték, akik többek között a The New York Times, a Christie's és a Getty Images fotóival dolgoznak nap mint nap. A versenyszabályzat külön kategóriát hirdetett az AI-képek számára, hogy a képgenerátorokkal megalkotott fotókat más szempontok szerint értékelhessék. A szabályok szerint a többi kategóriában a versenyzőknek igazolniuk kellett, hogy nem mesterséges intelligenciával alkották meg a fotókat, viszont az AI-kategóriában nem volt ehhez hasonló nyilatkozat.

Így történhetett, hogy a Miles Astray néven emlegetett fotós Flamingone fotója bekerülhetett az AI-képek közé, majd végül harmadik helyezést ért el. A fotó a People's Choice Awardot is elnyerte a mesterséges intelligencia kategóriában, majd Astray nyilvánosságra hozta, hogy a képet ember készítette. Astray azt mondta, azért nevezte be a fotót a mesterséges intelligencia kategóriába, hogy bebizonyítsa, hogy az ember által készített tartalom nem veszítette el relevanciáját, hogy az anyatermészet és emberi tolmácsok még mindig legyőzhetik a gépet, és, hogy a kreativitás és az érzelmek még mindig többet tudnak, mint egy számsor. Miután Astray felfedte kilétét, pályaművét kizárták a versenyből, mert „nem felelt meg a mesterséges intelligencia által generált kép kategória követelményeinek”. Astray azt mondja, hogy az 1839 Awardsról való kizárása „teljesen indokolt és helyes döntés volt, amit el is vártam és teljes mértékben támogattam”.

Ez is érdekelheti

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a fotográfia szerepét?

No és a hitelességét és társadalmi hatását? Visszamenőleg még a múltra is hatással lehet? A Capa-központ nyolcadik alkalommal rendezte meg a Capazine workshopot, amelynek központi témája ezúttal az algoritmikus képalkotás volt – különös tekintettel az AI segítségével előállított képekre. A projekt alapítójával, Mucsi Emese kurátorral beszélgettünk.

A túlélés lehetőségeit keresi a magyar zeneipari konferencia

Mi kell a magyar zeneipar túléléséhez és a továbblépéshez? – erre a kérdésre keresi a választ a XIV. Music Hungary Konferencia & Showcase, amelyet 2026. november 16-án rendeznek meg Budapesten, a Magyar Zene Házában.

Vérfarkasok, techmogulok és Robert Capa: huszonöt film, amit epedve várunk

Ha egy kicsit csípősebb lesz odakint az idő, az csak egy dolgot jelenthet: beköszöntött az év legizgalmasabb időszaka – mozis szempontból legalábbis biztosan. Az idei szezon pedig különösen erősnek ígérkezik.

Képes Gábor: Sokáig egészen biztos voltam abban, hogy a számítógép a műveltségterjesztés eszköze

Könyvtárak, archívumok, teljes életművek elérhetők egyetlen kattintással – mégsem lettünk műveltebbek, egyre nehezebb elmélyülni bármiben. Hol szakad meg a lánc a hozzáférés és a valódi tudás között? Képes Gábor muzeológussal, a KSH Könyvtár kutatástámogató és statisztikatörténeti főosztályának digitális tartalomfejlesztőjével beszélgettünk.