fénykép
„Mindentől messze, a szívhez közel” – Kanyargás a budai hegyekben az úttörő köztársaságtól a gyermekvasútig
A gyereknapon színes programokkal várja a családokat hűvösvölgyi végállomásán a Széchenyi-hegyi Gyermekvasút. A vonatok sűrített menetrend szerint közlekednek, a vasútvonal alsó szakaszán betétjáratok is indulnak.
Sok foci, sok pénz – A futball útja a játéktól az üzletig
Honnan hova jutott el a futball, hogyan lett a romantikus hőskorból kőkemény üzlet a világ legnépszerűbb játéka. Szabados Gábor sportközgazdász írása.
Farkas Berci öröksége – Az űrkultusz hőskora és a szabolcsi űrvidék
Űrhajósaink, Farkas Bertalan és Kapu Tibor mindketten Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nőttek fel, a falujaik közötti távolság tíz kilométer sincs.
Sikló fatörzsek, libegő turisták – Különleges kötélpályák az ipartól a turizmusig
Van, aki síelésen, van, aki egy bányában. Van, aki egy vásáron, van, aki egy vulkán oldalában. Van, aki a budai Várban és van, aki a János-hegyen találkozott vele először. Formájukban, funkciójukban, korukban és meghajtásukban is nagyon eltérők azok a szállítóeszközök, amiknek talán a „kötélvontatású vasút” a leghivatalosabb elnevezése – bármennyire is sántít ez a kifejezés is. Egyszóval siklókról, libegőkről, drótkötélpályás felvonókról lesz szó ebben a cikkben, melyek végig kísérték az egész huszadik századot. Így aztán számos képet őriz róluk a Fortepan is.
A piros tanúsága – Dejcsics Konrád bencés szerzetes húsvéti írása
Nagypéntek és húsvétvasárnap – mint a gyász és az öröm, a szenvedés és annak feloldása, Jézus halálának és feltámadásának napja – hagyományosan fekete-fehér ünnep. Legalábbis a római katolikus egyházi hagyomány és a köréje fonódó, belőle táplálkozó népszokások így őrzik meg.
Amatőr plakátművészet – A kézzel festett utcai filmreklámok kora
Az utcai filmreklámokat többnyire nem grafikusművészek, hanem ügyes kezű amatőrök festették. Munkájukról Ducki Krzysztof lengyel származású grafikusművész mesél.
Gyűjtők és kollekciók – Idő- és pénzpazarlás vagy intellektuális elfoglaltság
Nincs olyasmi a világon, amit valaki ne gyűjtene – mondják. Szekrényekbe és szobákba kukkantunk be, lássuk, miket tartottunk megőrzendőnek az elmúlt évszázadban.
Eötvös Loránd testközelből – Világjáró fotográfus, első osztályú hegymászó, „mellesleg” fizikus
Miközben Magyarország legnagyobb egyeteme viseli a nevét, Eötvös Loránd tudományos eredményeiről és a magánéletéről alig tud valamit a nagyközönség.
Mindhárom – André Kertész, Robert Capa és Moholy-Nagy László fotói Egerben
Eger városa március 21-én a világ fotográfiai központjává válik: André Kertész lírai pillanatai, Robert Capa háborús drámái és Moholy-Nagy László kísérleti fény-árnyék játékai egy rendhagyó, kortárs tárlaton találkoznak a Ziffer Sándor Galériában.
Farsangi karnevál – Húzzunk álarcot, és felejtsük el a világ bajait egy estére
Népszerű téma a privát fotósok körében a tréfálkozás, a bohóckodás, a beöltözés. Álarcok és maskarák egy évszázad fotóin farsang idején és azon túl.
Télvíz idején – Amikor még gyakrabban befagytak természetes vizeink
Az éghajlatváltozás enyhébb teleket hoz, így a Balaton is ritkábban fagy be. Lehet, hogy a jövő generációinak erről is csak dokumentumok, képek maradnak majd?
Világ proletárjai, Gazsi bácsi lótetű!
A Fortepantól eddig is számos tematikus könyv jelent meg, többek között a kávé, a kerékpározás, a pesti nő és a lakótelep volt a hívószó, most viszont a szó helyett a betű lett a rendezőelv.
A fotók némasága űrt teremt, amelyet az irodalom be tud tölteni
A képi és a nyelvi észlelés eltérő struktúrái nem kioltják egymást, hanem köztes teret hoznak létre, ahol a szöveg képpé, a kép pedig nyelvvé alakulhat.