fénykép
Világ proletárjai, Gazsi bácsi lótetű!
A Fortepantól eddig is számos tematikus könyv jelent meg, többek között a kávé, a kerékpározás, a pesti nő és a lakótelep volt a hívószó, most viszont a szó helyett a betű lett a rendezőelv.
A fotók némasága űrt teremt, amelyet az irodalom be tud tölteni
A képi és a nyelvi észlelés eltérő struktúrái nem kioltják egymást, hanem köztes teret hoznak létre, ahol a szöveg képpé, a kép pedig nyelvvé alakulhat.
Szaladják István spirituális utazásra hív Hirosigével
Szaladják István operatőr, filmrendező és fotográfus, aki a filmet és a fotót is eszköznek tekinti a láthatón túli megragadásához és közvetítéséhez.
A magyar fotós, aki Dalít és Picassót is lekapta: Juan Gyenes
Harminc éve, 1995. május 18-án hunyt el Juan Gyenes magyar születésű spanyol fotóművész, „a királyok fényképésze – a fényképészek királya”, aki számtalan hírességről, többek között Salvador Dalíról, Herbert von Karajanról, Charlie Chaplinről és Ingrid Bergmanról, illetve Kodály Zoltánról, Bajor Giziről, Honthy Hannáról és Puskás Ferencről készített portrét.
Az amerikai életérzés szimbóluma: az autó
Amerikára és az autókra fókuszál az Americana című fotókiállítás, amely április 23-tól június 22-ig látható a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Házban. A Pálfi György gyűjteményéből összeállított válogatáson olyan világhírű művészek képei láthatók, mint Robert Frank, Dennis Hopper és William Eggleston.
Eleanor Macnair gyurmafotói a Mai Manó Ház kiállításán
Eleanor Macnair gyurmából készített fotórekonstrukcióit mutatja be az a kiállítás, amely Eleanor Macnair: Újrateremtett pillanatok – A fotótörténet gyurmaikonjai címmel április 23-tól június 22-ig látható Budapesten, a Mai Manó Házban. A Mai Manó Ház a kiállításhoz kapcsolódva KÉPzeld újra! címmel online pályázatot is hirdet négy korosztály számára.
Nyomasincs házak nyomában, avagy Budapest eltűnt épületei
Egy város életében a legállandóbb pont a folytonos változás. Fontos, reprezentatív épületek a háború előtti Budapestről, melyeket ma már hiába keresnénk.
Egy városi tér átalakulása, avagy utazás az Eskü tértől a Szabad sajtó útig
A középkori-újkori Pest, a Dunára támaszkodó, nagyjából félkör alakú „óváros” zegzugos utcákból és szabálytalan alakú terekből állt. A félkör középpontja, az Eskü tér – Ferenciek tere térség többször is urbanisztikai léptéket váltott.
A semmi fotózása, avagy mi volt egykor ikonikus épületeink helyén?
A Fortepan fotóarchívuma nemcsak a város meghatározó épületeiről őriz fotókat, de annak az emlékét is, hogy mi volt a helyükön, mielőtt megépültek volna.
Kitalálja, hol járunk?
A Fortepan és a Capa Központ minden év végén arra kéri olvasóit, hogy segítsenek megfejteni a digitális fotóarchívum oldalára felkerülő képekhez kapcsolódó információkat. Most is így tettek, és arra kérték őket, segítsenek felfejteni az alábbi képeken látható részletek alapján, hogy vajon hol készültek a képek, kit-mit ábrázolhatnak.
Ember készítette, AI-versenyen nyert
Az ember és a mesterséges intelligencia versenyéből most az ember került ki győztesen.
Nők Magyarországon Fábián Évi fényképész lencséjén keresztül
Jövőre lesz húsz éve, hogy inspiráló, saját területükön meghatározó nőket örökít meg. 2007-ben került kötetbe az első 88, csillogó tekintetű, még analóg technikával készült fekete-fehér női portré, most pedig már a harmadik albumnál jár a Nők Magyarországon-sorozat.
A nagy háború a levegőből – Weinstock Ernő fotóalbumáról
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a közelmúltban Felhők között címmel fényképalbumot adott ki, amely Weinstock Ernő katonai fotóin keresztül ad betekintést az első világháború eseményeibe, a frontvonaltól a hátország életéig. A kötetről Sári Zsolttal, a Weinstock-hagyaték hadi fotóit feldolgozó album szerzőjével, az intézmény főigazgató-helyettesével beszélgettünk.
„Ezer idegen arccal alszom” – Ady és a fénykép
Visy Beatrix, az OSZK kutatója online előadásában sok példán keresztül azt vizsgálta, hogy Ady hogyan viszonyult a fényképeihez, és hogyan járultak hozzá Székely Aladár híres fényképei a költő önreprezentációjához, alkotói imázsához.