A 2500-3000 éves aranykincseket bemutató kiállításon keresztül betekintést nyerhetünk a lovas nomád népek aranykorába. A tárlat alternatív szemszögből keres válaszokat a magyarság eredetére, múltjára. Megtekintése után átfogó képet kaphatunk az ókori világ lovas nomád birodalmáról.
A kiállítás 2012-ben volt látható Budapesten a VAM Design Centerben, majd Debrecenben a Kölcsey Központban, Keszthelyen a Festetics Kastélyban és Balatonszemesen a Bujdosó Magtárban találkozhattunk vele. Később a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba, a tatai Kuny Domonkos Vármúzeumba, a budapesti Magyarok Világszövetsége székházába és a Magyarok Házába, valamint a békéscsabai Munkácsi Mihály Múzeumba is elhozták. A nagy sikerű bemutatók után, hazaszállítása előtt utoljára ismét Budapesten, az AVE Kiállítóházban tekinthető meg.
A ? kiállított leletek a kazahsztáni ? kurgánoknak nevezett ? halomsírok mélyéről előkerült páratlan kincsek reprodukciói. Issyk-kurgánból és a Berel mellett feltárt, világviszonylatban is ritkaságszámba menő lovas temetkezés leleteiből származnak. Időutazáson keresztül repítenek íjfeszítő kultúránk és a kazah nép eredőjeként tekinthető sztyeppei lovas nomád nemzet fejedelmi világába, mely az ókor bölcsőjének tekinthető. Megelevenedik számos lelőhely, valamint a látogatók betekintést nyernek a feltárás, a beazonosítás, a mentés, a konzerválás és a reprodukció munkafázisainak technológiájába. Megismerhetik azt az emberfeletti munkát, amely során a több ezer éves szerves leletek, fából, bőrből és vászonból lévő temetkezési emlékek is megelevenednek. A bemutatott tárlat bizonyítja a hatalmas erejű sztyeppei kultúra művészi alkotásainak tökélyét, máig utánozhatatlan egyediségét, megfejtetlen ékszerkészítési technológiájának titkát, valamint színes képet ad a szkíta és a türk eredetű népek életéről, kultúrájáról, gazdagságáról.
Vajon képesek leszünk valaha az aranytárgyak üzenetét megértve visszatekinteni az időben, és megérteni a mítoszokat? A tárgyak hitelességét Krym Altynbekov restaurátor privát szervezete, az Ostrov Krym Intézet szavatolja. A tudós nevéhez fűződik az 1969-ben, Issyk falu mellett feltárt Aranyember végleges rekonstrukciója, a bereli sírmező leleteinek konzerválása. Továbbá ő mentette meg 2012-ben a Mongólia területén talált türk fejedelmi mauzóleum festett agyaghadseregét, valamint elkészítette a H. Parzinger által megtalált és az évszázad leleteként ismert Arzhan II kurgán szkíta fejedelmi sírjának rekonstrukcióját is.