Latinovits Zoltán alakját idézi meg a Bajor Gizi Színészmúzeum új kiállítása, amely a művész színházi, filmes és előadóművészi tevékenysége mellett felidézi a társadalmi környezetet is, amelyben élt.
A kiállítás Latinovits Zoltán Ködszurkáló című művének mondataival kezdődik:
„A színész minden művészek között a legmulandóbb játékot játssza. Saját gyermekkorát űzi, kergeti. Játéka a napnyugtával véget ér, és a hajnalokkal újraszületik. Játéka nyomán nem marad semmi. Léte naponként igazolódik vagy soha.”
A Bajor Gizi Színészmúzeum kiállítása a Latinovits-legendán túl a színészkirályt, az alkotás minden gyötrelmével, örömével, bánatával küzdő, teremtő ember alakját próbálja megidézni.
Latinovits Zoltán életét alapvetően meghatározta, hogy édesapját nem ismerte. De megszabta neveltetése, édesanyjához, nevelőapjához és a Gundel-családhoz kötődő szoros kapcsolata is. A színészi pályára Bajor Gizi bátorítása irányította, mérnöki tanulmányait pedig édesanyja kívánságára fejezte be.
A Ruttkai Évához fűződő szerelme összefonódik a Vígszínház Rómeó és Júlia-előadásával.
Több filmszerepében visszaköszön a merész tervek bűvöletében élő, örökké elégedetlen, szókimondó értelmiségi, amilyen ő maga is volt. Származása, finom eleganciája Szinbád megformálásában segítette, ám megakadályozta abban, hogy belesimuljon az 1960-as, 1970-es évek színházi világába, alkalmazkodni tudjon a szocializmust építő hatalom művészi célkitűzéseihez.
A kiállítás felidézi azt a társadalmi környezetet, amelyben a meg nem értett művész élt. Bár voltak támogatói és szövetségesei, az ellenfelek nagyobb táborba tömörültek. Hivatalos levelek, szerződések, kritikák, újságcikkek reprezentálják, hogyan szűkült egyre keskenyebbé művészi tevékenységének színtere, hogyan akadályozták a váteszhajlamú, küldetéses embert, akinek Ködszurkáló című kötetében olvasható vallomásai, vádjai, illetve a művészet értelmét kutató írásai egy nyughatatlan lélek belső vívódásairól tanúskodnak.
A tárlat Latinovits Zoltán előadóművészi tevékenységét is bemutatja, melyet a színész nemzetépítésnek tartott, s ennek szellemében állította össze önálló estjeit. A múlt költőivel kortársaihoz szólt. De a nemzetépítés gondolata mindennapjait kitöltve színházideálját is meghatározta. A hatalom ezért mindent elkövetett, hogy művészi tevékenységét ellehetetlenítse.
Az „Embernek röpülni boldogság” – Latinovits Zoltán (1931–1976) kiállítás kurátora Gajdó Tamás. A tárlat 2022. augusztus 21-ig, szerdától vasárnapig 14 és 18 óra között látogatható a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
