Vannak olyan látképek, melyek túlmutatnak az ábrázolt természeti jelenségeken. Knyihár Amarilla Boszorkánysziget című kiállításának alkotásai személyes élmények vizeire viszi nézőit.
Boszorkánysziget. Misztikus, rejtélyes, mesebeli fogalom. Egy olyan helyszín létezését sejteti, mely felkelti a kíváncsiságot, mégis óvatosságra int.
A valóságban a Boszorkánysziget nem egy mesebeli táj, hanem egy szegedi, Tisza-menti partszakasz, mely az alkotó számára különleges helyet jelent. Gimnáziumi éveinek szemlélődései köthetők ehhez az elhagyatott, bozótos partszakaszhoz. Emlékeinkbe mélyedve talán mindannyian találunk egy olyan természeti helyet, ahová elbújhatunk a világ elől, és szabadjára engedhetjük gondolatainkat. Ehhez a szubjektív meditációhoz pedig a vízpartok légköre különösen alkalmas. A víz áramlása nyomán a gondolatok is szabadjára indulhatnak, és érzéseket, emlékeket hívnak elő. Pontosan ennek a hangulatnak a megidézése a kiállított festmények célja.
A kompozíciókon mégsem látunk a valóságtól elrugaszkodott víziókat. Esetleg a kontrasztos színhasználat és a különös perspektívák szerkesztése enged arra következtetni, hogy nem pusztán tájképeket nézünk. Persze élethűen jelennek meg a víztükör hullámzó fodrozódásai, a rájuk árnyékot vető növények levelei, melyek látványa a szél suhogását is megidézi, szinte érezhetővé teszi a festményeken.
A vízpart mint személyes tér végigkíséri az alkotót. Nem véletlen, hogy önálló kiállítása éppen a bajai Eötvös József Főiskola Kortárs Galériájában látható. A városban nyaranta aktív művészeti élet folyik a rendszeresen megrendezett kortárs képzőművészeti művésztelepnek köszönhetően. Ezek az alkalmak és a város atmoszférája számos bemutatott festmény ihlető forrását jelentik.
A Duna partszakasza övezi Szentendre városát is, ahol a Régi Művésztelep kertjében Knyihár Amarilla műterme is található. Az említett Tisza-parti emlék pedig összefűzi ezeket a tereket a kiállításban.
Bärbel Jacks német filmrendezőnő 2019-ben készült, Dunáról szóló dokumentumfilmjében is szerepeltek a művész Víztükröződéses sorozatának darabjai. A dokumentumfilm a Duna teljes vonalán végighaladva mutatta be a városok nevezetességeit, Szentendre bemutatásakor pedig az ő festményei kaptak kiemelt helyet.
A Boszorkánysziget című kiállítás képein megjelenő vízpartok és vízfelületek látványa káprázatos abból a szempontból, hogy próbára teszi a szemünket és a megfigyelésünket. A tükröződések fontos kompozíciós szerepet játszanak. Ez a szerkesztési mód, valamint a fény-árnyék jelenségek időről időre visszatérnek a művész alkotásaiban. A látvány mindig magával ragadó és gyakran elgondolkodtató, mivel különféle irányú nézetek és térrészletek variációit bontogathatjuk bennük. Emellett pedig olyan komplex tájképek, melyek a külső mellett belső világokat is sejtetnek.
Knyihár Amarilla így beszél erről:
„A tükröződés egy elvont látvány, tulajdonképpen absztrakciós folyamat, melyben a torzult vagy fordított kép érdekelt. Az a kép, mely a tükröződő felület függvényében különböző fényviszonyok hatására módosul, nem pontosan kivehető képet ad a valóságról. A tükröződés által a gondolatainkban megalkotott kép egy következtetés. Abban az esetben, ha csak a tükröződő felületet látjuk, az eredeti látványt nem, akkor csak a tükörképből következtethetünk a valóságra. Ezért egyfajta alkotói folyamat zajlik le a nézőben, egy képzettársítás, mellyel a valóságot kénytelen elképzelni. A tükörkép és az elképzelt tér között számos szubjektív tartalom kaphat helyet, illetve a néző személyes térélményei befolyásolják a képalkotást a tapasztalt emlékképei alapján. A valóságos látványtól oly módon is eltávolítom a nézőt, hogy a természetes eredeti színállásokat megváltoztatom, felfokozom a színintenzitást vagy a tónust megfordítom, amellyel expresszív vagy álomszerű szürreális színvilágot alakítok ki.”
A természetképek ábrázolása tulajdonképpen végigkíséri a művészet történetét. A minket körülvevő világ lenyűgöző nagysága és ereje túlmutat az ember életén és léptékein. Knyihár Amarilla festményeit nézve erről az elemi erőről is gondolkodhatunk. A víz az egyik őselem, létezésünk alapfeltétele, vizeink tisztelete és megóvása pedig közös felelősségünk. A kortárs művészet aktualitásokra reflektáló képessége lehetővé teszi, hogy a nézőt aktív cselekvésre indítsa. A Boszorkánysziget című kiállítás művein keresztül belső világunk megértéséről és környezetünk megóvásáról is gondolkodhatunk.
Knyihár Amarilla Boszorkánysziget című kiállítása a bajai Eötvös József Főiskola Kortárs Galériájában 2021. november 18-ig látogatható.
Nyitókép: Örvény, 2019, 150x200 cm, olaj, vászon. Fotó: Knyihár Amarilla
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
