Szabó Magda már tíz éve nincs köztünk, de örökségét, hagyatékát, írásait a következő generációk is ápolják majd, ebben segít az emlékház és a dombormű is ? fűzte hozzá az államtitkár. Novák Katalin szerint Szabó Magda minden tekintetben magyar író: ?az írásaiban ott van a magyar gondolkodás, a magyar táj, minden írásában ott van a magyar emberek viselkedése.? Majd hozzátette: Szabó Magda születésének centenáriumán a legolvasottabb francia könyvsorozatban már harmadszor jelent meg franciául Az ajtó című regénye, melyet két éve a The New York Times az év könyvének választott az Egyesült Államokban, ez is igazolja, hogy nemzetközileg is komoly sikereket ért el. Novák Katalin ezt követően felhívta a figyelmet arra is: Szabó Magda írásaiban nem csak a magyar gondolkodás, de a női lélek is jelen van, megjelennek a női szerepek, a női karakterek, és jelen van a család is, mint érték, mint erőforrás.
Papp László, Debrecen polgármestere vette át a szót, aki beszédében kiemelte: az a szellemi-művészeti kincs, amelyet Szabó Magda létrehozott és a világra hagyott, nemcsak ízig-vérig debreceni, hanem az egyetemes magyar kultúra örökérvényű része is. A megemlékezés helyszínére utalva megjegyezte: Szabó Magda mindig rajongással és nagy elismeréssel nyilatkozott a Dóczyról, amely ?magyarságukban és hitükben elkötelezett, az átlag középiskolásoknál alaposabb tudással felvértezett lányokat bocsátott útjára.? Papp László kiemelte: a jelenlegi Dóczy gimnázium is mértékadó intézménye Debrecen oktatási rendszerének: ?legfőbb erényei időtállóak, az ott végzett növendékek hitükben erősek, magyarságukra büszkék, tudásuk és értékrendjük szilárd.?
Fekete Károly tiszántúli református püspök az avató ünnepségen örömét fejezte ki, hogy a gimnázium Szabó Magda életművét közkinccsé teszi. A korábbi emlékszobát kinőtte a hagyaték, ezért döntöttek úgy, hogy az iskola udvarán, külön épületben helyezik el az író szellemi és tárgyi örökségének emlékeit, amelyek rendelkezésre bocsátásáért a püspök köszönetet mondott a Református Kollégium múzeumának és Tasi Gézának, a Szabó Magda-hagyaték gondozójának. Fekete Károly emellett megemlékezett arról is: 1985-ben Szabó Magdát egyhangúlag választották meg a Tiszántúli református Egyházkerület főgondnokának, s ezzel ő lett az első női főgondok a Magyarországi Református Egyházban. Tasi Géza, a hagyaték gondozója beszédében elmondta: a 15. Matula-napokon, születésének 100. évfordulóján az életéből, munkásságából mindent bemutató, méltó emléket állítottak Szabó Magdának.
Az ünnepséget követően a Dóczy gimnázium épületének falán leleplezték Szabó Magda bronz domborművét, majd megnyitották az emlékházat, amelyben Szabó Magda szavai fogadják a látogatókat: ?én itt kaptam az életet, a nyelvet, amelyet beszélek, és amelyen a könyveim is szólnak.?
Forrás: MTI
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
