A hajdúnánási hősi emlékmű első, 1927-es átadásakor az első világháborúban elhunyt helyi katonáknak állított emléket. A város önkormányzata 2012-ben döntött a szobor restaurálása mellett azzal a szándékkal, hogy a második világégés során elhunyt katonák neve is rákerüljön. A felújítás költségeire a város kétmillió forintos támogatást nyert a Nemzeti Kulturális Alaptól, a hiányzó összeg a helyi lakosok adományaiból gyűlt össze.
Az immár mindkét világháború hősi halottainak emléket állító alkotás mostanra készült el véglegesen.
?Ez a szobor már első átadásánál is arra volt hivatott, hogy áthidalja a generációk közti különbségeket, hogy emlékeztessen arra, amire mindig emlékeznünk kell? ? hangsúlyozta Halász János, kultúráért felelős államtitkár, aki ünnepi beszédében kiemelte, minden magyar embernek arra kell törekednie, hogy a magyar hősök neve ne merüljön feledésbe.
A szobor története 1924-ben kezdődött, az első világháborút követően a Nemzetgyűlés törvényben határozott arról, hogy a hadszínterek magyar hősi halottai számára minden településen ?műemlékeket? kell állítani. A város vezetése és a lakosság összefogásával közel egy évig tartó gyűjtési folyamat indult, melynek eredményeként 1925 végére együtt is állt a szobor költsége, amely terményre átszámítva negyven vagon búza árát jelentette.
Kalotay Kreipel Ottó műve az első világháborúban elesett 642 hősi halált halt honvéd emlékére készült, a múlt és a jelen egymásba fonódását szimbolizálja.
A kétalakos bronzszobor közadakozás, illetve támogatók segítségével valósult meg, végleges helyét és formáját több elképzelést követően 1927 szeptemberében nyerte el. Az alkotás az első világháborús emlékművek között páratlan, mivel a veszteség és a fájdalom helyett az erőt, a bátorságot, illetve a generációk közötti kapcsolat létezését szimbolizálja, hiszen erre utal a műalkotás neve is: ?A hajdú hős szelleme lelkesíti az utódot?.
