Emlékpajzs Szigetvárnak

A kötetbe a ?Zrínyi Miklós?Szigetvár 1566? Emlékév történelmi, irodalomtörténeti tanulmányaiból, műalkotásaiból és ünnepi dokumentumaiból válogattak a szerkesztők. Az est moderátora, Mirtse Zsuzsa író, költő megfogalmazta: az emlékév során az Emlékpajzs Szigetvárnak az első olyan összművészeti kötet, amely bemutatja a szigetvári hősökről szóló történeti, képzőművészeti, fotóművészeti, zeneművészeti és irodalmi alkotásokat.

A könyvbemutatón megjelentek az emlékév szervezésében is aktívan részt vettek, így olyan közösség, sőt mozgalom jött létre, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni ? emelte ki dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója, a ?Zrínyi Miklós?Szigetvár 1566? Emlékév elnöke. Hangsúlyozta: a múltat nemcsak felkutatni kell, hanem megőrizni és átadni az újabb és újabb nemzedékeknek.

Az emlékév arról szólt, mit tudunk kezdeni a 21. században a nemzeti emlékezettel, és feladatának tekintette, hogy a Zrínyi-hagyományt és vele együtt a 16. századi történelmet visszahelyezze arra a polcra, amely megilleti ? fogalmazta meg az emlékév elnöke. A kötet kapcsán elmondta: mindvégig arra törekedtek, hogy az emlékév összművészeti legyen ? ez rajzolódik ki az Emlékpajzs Szigetvárnak című könyvből is. A kortárs magyar írók, költők bemutathatták, hogyan látjuk ma Zrínyi és katonái hősiességét, született egy fantasztikus szobor Zrínyi Miklósról és vitézeiről, amely a szigetvári vár udvarán áll, és elindult a vár felújítása is. A múltat és a történelmet azonban fontos fejben is építeni, és eljuttatni az újabb nemzedékekhez a magyar nemzet hagyományait, emlékeit ? zárta gondolatait Hóvári János.

Dr. Jánosi Zoltán, a könyv szerkesztője, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője bemutatta a könyv szerkezetét. A cím ? Emlékpajzs Szigetvárnak ? kapcsán elmondta: a pajzs egyrészt a tiszteletadás jele, amely Zrínyi hőstetteinek kijár, másrészt megidézheti bennünk Homérosz eposzából, az Iliászból Akhilleusz pajzsát is, amely az egész akkori görög világ tükörképe. Ugyanígy mondhatjuk, hogy Zrínyi Miklós és vitézeinek cselekedete és sorsa jelképezi a magyar történelmet, világunkat. Mindezt mutatja be a kötet is, melyben helyet kapott a történelemkutatás, az irodalom ? kezdve a horvát és a magyar népköltészettől Zrínyi költészetén át napjainkig, a kortárs irodalomig ?, a képzőművészet, a fotóművészet, a zeneművészet. Az utolsó fejezet pedig a hagyományápolással foglalkozik ? részletezte a könyv tartalmát a szerkesztő. Hozzátette: egy ilyen kötet elkészítésébe mindenki beleteszi a szívét-lelkét, sok-sok szeretet érződik belőle.

Dr. Jánosi Zoltán szavaihoz Hóvári János is csatlakozott. A cím kapcsán megjegyezte: a pajzs jelképezheti az emlékév közösségét is, akiknek tagjai pajzsot képeznek, hogy megvédjék Szigetvárt a feledéstől és a pusztulástól.

Egy közösség, egy nemzet akkor tud fennmaradni és akkor lehet erős, ha a fontos történelmi emlékeket továbbadja a következő generációknak ? emelte ki dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának (MTA BTK) főigazgatója, az MTA BTK Történettudományi Intézet igazgatója. Mi ezt az átadói kötelességet teljesítettük az emlékévvel, amely során mindent megvalósítottunk a vállalt feladatok közül ? vezette fel Fodor Pál azon köteteknek a bemutatását, melyek mind az évforduló kapcsán jelentek meg. Többek között napvilágot látott Móser Zoltán A voltat nézni kegyelmesen című új fotóművészeti könyve, de született kötet a turbéki kegytemplom történetéről és a gyerekolvasóknak készült egy képregény is a szigetvári eseményekről.

Megjegyezte: az emlékév során rendbe tették a kronológiát is, kétoldali kutatás alapján ? török és keresztény forrásokat is átnézve ? megállapították, hogy szeptember 7-én, hajnalban halt meg Szulejmán szultán és aznap dél körül vesztette életét Zrínyi Miklós és haltak meg hős katonái is. Hozzátette: az emlékév számos tudományos hozadéka mellett azonban hatalmas eredmény az is, hogy sikerült országos mozgalommá tenni a megemlékezést és elindult Szigetvár újrafelfedezése.

Forrás: Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond