_D0A9860_Copy

Lassan tíz éve annak, hogy egy párgai nemzetközi konferencián augusztus 23-át a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilvánították. Minden évben ekkor ? 1939-ben ezen a napon köttetett a Molotov?Ribbentrop-paktum ? tartanak egy emléksétát, melynek végállomása a Terror Háza Múzeum előtt van. Nem véletlenül, hiszen ez volt az az épület, amely mindkét diktatúrát kiszolgálta. Az emléksétán részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is, aki beszédében felidézte: augusztus 23-a a Molotov?Ribbentrop-paktum időpontja, azon napé, amikor egyetlen papíron döntöttek milliók pusztulásáról. Majd felhívta a figyelmet arra is, hogy Budapest olyan város, amelynek épületei számos elfeledett történetet őriztek meg, így például az Andrássy út 60. mindkét totalitárius diktatúrát kiszolgálta, az Országház utca 28. pedig a Gestapo vagy az NKVD épülete volt, míg a Benczúr utca 16.-ból hurcolták el Raoul Wallenberget, a virányosi villák pincéjében pedig összegyűjtötték és vallatták azokat, akiktől a kommunista rendszer tartott.

_D0A0009_Copy

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy elköszönőben van a szemtanúk korosztálya: Katyń nemzedéke, a pesti srácok, a holokauszt és a Gulág túlélői, ezért igyekeznünk kell teljesíteni kötelességünket velük szemben és emlékezni. Kiemelte: úgy van értelme, tartalma az emlékezésnek, ha a szemtanúk szólnak hozzánk. Néhány évvel ezelőtt a holokauszt emlékéve, majd a Gulág-emlékév és az 1956-os emlékév is azért jött létre, hogy a túlélők elmondhassák életük történetét és tanítsák a következő nemzedékeket. ?Az emlékévek véget érnek, de az emlékezés folytatódik. Folytatódik, hogy hűek maradjunk az előttünk járókhoz: mindahhoz, amitől ilyen drága a szabadság? ? zárta beszédét Balog Zoltán.

_D0A9793_Copy

A szót ezután Hámori József akadémikus, Széchenyi-díjas agykutatója vette át, aki elmondta: a 20. századot a tudás századának is nevezik az eredmények pozitív és negatív következményeitől függetlenül, a tudás pedig együtt jár a hatalommal, azonban a hatalommal való visszaélés vezet a diktatúrákhoz. Beszédében hangsúlyozta: jóval több diktátor létezett a világon, mint akikről hallottunk, és jóval több szenvedés érte az embereket is. Kiemelte azonban Hitlert, Sztálint és Mao Ce-tungot, hiszen ők voltak a legkegyetlenebbek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a puszta számok nem tudják visszaadni a hozzájuk köthető végtelen szenvedéseket. A jól ismert nevek mellett felhívta a figyelmet a Nigériában pusztító diktatúrákra, a vörös khmerekre, akik Kambodzsában pusztítottak vagy éppen Észak-Koreára, ahol még mindig a szocializmus az úr, és emlékeztetett a törökországi diktatúrára is, amely az 1900-as évek elején írtott ki több száz örmény lakost. ?Szerencsések vagyunk mi, magyarok, hogy túlélésünk záloga a magyar ? sokszor irodalmi ? nyelv, melyen nem fog a diktátorok akarata. Ebből tudunk építkezni, ebből tudjuk újjáépíteni azt, amit leromboltak, és megteremteni egy boldogabb jövőt. Ezért olyan fontos a nemzeti kultúra ápolása.?

_D0A9770_Copy

Az emlékséta előtt a Kossuth téren Kerényi Lajos piarista szerzetes tartott beszédet, melyben hangsúlyozta: a totalitárius rendszerek célja, hogy az ember megszűnjön embernek lenni, ne legyen akarata, csak száma. Ezt követően felidézte a Donyec-medence kényszermunkatáborát, ahova hadifogolyként hurcolták, és ahol nagyon nehéz soruk volt. Azonban néhányan, fiatal fiúk elhatározták, hogy soha nem fognak elkeseredni, és a kereszt erejével legyőzik a csüggedést, legyőzik a kommunizmust, így végül ?lerongyolódva, de szellemileg gazdagabban jöttem haza? ? fogalmazott. A piarista szerzetes arra is figyelmeztetett: most, hogy ?lassanként kibontakoztunk ezekből a szörnyűségekből, arra kell figyelnünk, nehogy belerohanjunk egy következőbe: a nihilizmus szörnyűségébe.?

_D0A9872_Copy

Az emlékséta a Kossuth térről indult, a résztvevők először a Cipők a Duna-parton emlékműhöz mentek, ahol egy-egy szál fehér virágot helyeztek el az áldozatok emlékére. Ezután a néhány száz fős csoport a Báthory utca?Bajcsy-Zsilinszky út?Nagymező utca?Andrássy út útvonalon vonult a Terror Háza Múzeumhoz.

 

Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond