(MTI) Domján László, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokságának vezetője az Együd Árpád Művelődési Központ falán elhelyezett emléktáblánál azt mondta: "nem hősi halottakra, hanem túlélőkre van szükség", olyanokra, mint Király Béla, aki már életében ikon lett. Kiváló ember, kiváló katona volt, "aki harcolt, és az élre állt" ? tette hozzá.
Válóczy István nyugállományú dandártábornok, Az 1956-os Nemzetőrség Hagyományápoló Tanácsának elnöke az egyesületként működő szervezet alapítójáról szólva kiemelte, amellett, hogy megemlékezünk Király Béláról katonatisztként vagy iskolaalapítóként, meg kell emlékezni róla történészként, valamint a magyar és a közép-európai történelmet a nyugati világban bemutató könyvkiadó alapítójaként is.
Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere hangsúlyozta: "mi, kaposváriak, rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy 1956 két jeles személyisége, Nagy Imre és Király Béla Kaposvár szülötte". Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben, amikor nekiláttak a művelődési központ felújításának, a földmunkagépek kifordítottak egy törött tejesüveget, amelyben '56-os képek voltak. Hozzátette: ezért is állítottak itt emléktáblát Király Béla tábornok tiszteletére.
Ki volt Király Béla?
Király Béla 1935-ben végzett a Ludovika Akadémián, 1940-ben részt vett Észak-Erdély visszacsatolásában, 1942-44-ben a keleti fronton teljesített szolgálatot. A II. világháború után vezető szerepet játszott az új magyar hadsereg kiépítésében. 1950-ben vezérőrnaggyá léptették elő. 1951-ben letartóztatták és államellenes összeesküvés vádjával előbb halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték. 1956 szeptemberében rehabilitáció nélkül szabadult, még az év októberében reaktiválták, a Forradalmi Karhatalmi Bizottság és a Forradalmi Honvédelmi Bizottság elnöke, a Nemzetőrség és a Budapesti Katonai Főparancsnokság parancsnoka volt.
A forradalom leverése után Ausztriába, onnan 1958-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol történészként kezdett új pályát. Életét ezután a tudománynak és az oktatásnak szentelte. 1989 nyarán hazatelepült. Az első szabad választásokon független képviselőként bejutott a parlamentbe (ahol az SZDSZ frakciójának tagja volt 1994-ig), 1991-ben nyugalmazott vezérezredessé nevezték ki.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 2006-ban megalapította és haláláig támogatta "Az 1956-os Nemzetőrség Hagyományápoló Tanácsát". 1991 óta a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, 1994 óta a Brooklyn College tiszteletbeli doktora, 1996-tól a Magyar Történészek Nemzetközi Társulatának tiszteletbeli elnöke volt. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső tagjává választotta. 1946-ban és 1948-ban Köztársasági Érdemrendet, 1949-ben Kossuth Érdemrendet kapott. 1991 óta számos emlékéremmel tüntették ki, 1997-ben megkapta a Köztársasági Elnöki Arany Emlékérmet, 2004-ben a Nagy Imre Érdemrendet.
2004-ben jelent meg "Amire nincs ige" című önéletrajzi kötete, amelynek utolsó két sorában azt írta: "Úgy hiszem, megtettem, amit a hazámért megteendőnek és megtehetőnek éreztem. A gondviselés és embertársaim mindenért bőkezűen megjutalmaztak."
Király Béla nyugállományú vezérezredes, történész, politikus, akadémikus, professzor 2009-ben, 97 éves korában, Budapesten hunyt el.
Tiszteletére a Nagy Imre Társaság Somogy Megyei Szervezetének kezdeményezésére állítottak emléktáblát Kaposváron, annak elhelyezését Kaposvár önkormányzata, a Honvédelmi Minisztérium és Az 1956-os Nemzetőrség Hagyományápoló Tanácsa támogatta.
