(MTI) - A Czinder Antal Munkácsy-díjas szobrászművész által készített emléktáblát csütörtökön Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Molnár Gyula, Újbuda polgármestere avatta fel.
Pálinkás József hajlíthatatlan, kemény embernek nevezte a történészt, aki elkötelezettje volt a nemzetnek s a tudománynak. Kosáry Domokos, aki személyében a XX. századi magyar történelem egész folyamatát jelenítette meg, azonban nem pusztán tudós volt, akinek élete az íróasztala mellett, könyvtárakban, levéltárakban elvégzett munkából állt, hanem aktív részese volt a közéletnek, s mindig lehetett számítani a véleményére. "Mindvégig hű maradt az elképzeléseihez, ha tetszik, véleménye iránytű lehetett" - hangsúlyozta az MTA elnöke.
Pálinkás József meggyőződése szerint az lenne az igazi tisztelgés Kosáry Domokos előtt, ha egyszer a történész gondolatai, amelyeket a hazáról, a nemzetről, a tudományról fejtett ki, a magyar szellemi élet, a magyar tudományos élet közös cselekvésévé válnának.
Molnár Gyula az utolsó klasszikus magyar polgárnak nevezte Kosáry Domokost, aki "kulturális értelemben a XIX. századi magyar értelmiség egyik egyenes ági örököse volt, annak a magyar értelmiségnek, amely büszke volt tudására, büszke volt arra a hitére és elkötelezettségére, amellyel a magyar nép, a magyar nemzet felemelkedését szolgálhatta".
Mint az Újbuda polgármesere kifejtette, ez a típusú középosztály hitte és tudta, hogy az állam a közigazgatás, a kultúra letéteményese, így az állam szolgálata nemes cselekedet és dicsőség. Ezért lehetett, hogy Kosáry Domokos, miközben "elzúgtak fölötte a rendszerek", azzal a hittel tette a dolgát, hogy jó ügyet szolgál. Ezzel kapcsolatban Molnár Gyula felelevenítette az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának "elgondolkodtató és szomorú pillanatait", s Kosáry Domokos ünnepi beszédét. Újbuda polgármestere a történész zárszavát idézte, aki arról beszélt, hogy "nem könnyű időket éltünk, s nem könnyű időket élünk. Bírjuk ki a nehézségeket. Tudtuk azt, hogy jó ügyet szolgáltunk és jó ügyhöz maradunk hűek mindörökké".
"Ez egy nagyon komoly és világos üzenete volt egy olyan életutat megélt embernek, mint Kosáry Domokos, aki egy megosztott nemzet felkiáltójele volt, de bizonyos szempontból egy lehetséges nemzeti egység szimbóluma is" - emelte ki Molnár Gyula.
