Kilencven éve érte találat a magyar hajóépítés legnagyobb alkotását az Osztrák-Magyar-Monarchia haditengerészetében. A csatahajót a fiumei Bergudi Hajógyárban kezdték el építeni 1911-ben, és 1915 novemberében állította hadrendbe a haditengerészet. A 13 ezer tonnás hadihajó 60 millió 600 ezer koronába került, 305 milliméteres lövegcsövekkel szerelték fel, lövegtornyának működtetéséhez pedig 91 fős személyzetre volt szükség.
A hatalmas hadihajó csatában veszett oda 1918. június 10-én: utolsó bevetésére azzal a céllal indult, hogy feltörje az otrantói szorosban lévő antant tengerzárat, de hajnali fél négykor torpedótalálat érte a Szent Istvánt, amely után rövid időn belül elsüllyedt. 89 tengerész vesztette életét a hullámsírban, köztük 41 magyar katona - vázolta fel a hajó történetét a főigazgató.
Október 2-án a hadisírnak minősülő roncs mellé fekete gránit emléktáblát állítanak "A kötelesség előbbre való, mint az élet!" jelmondattal, magyar, német és horvát nyelven - mondta Holló József, hozzátéve: a 66 méter mélyen fekvő hajóhoz való lejutás nem veszélytelen művelet, a különleges gázzal történő merüléshez alapos felkészülésre van szükség. A táblára speciális védőfelületet helyeznek, hogy megóvják a tengeri élővilág behatásától.
A nemzetközi expedícióban 12 magyar búvár vesz részt, közülük kilenc civil, három pedig katonai búvár. A merülés horvát közreműködéssel zajlik majd a horvát partoktól 12 kilométerre a nyílt tengeren - mondta Antal László, a Magyar Honvédség búvárkiképző főnöke.
Az emléktábla elhelyezése mellett a búvárok folytathatják az 1990-es években elkezdett kutatást, amelynek során akkor értékes használati tárgyakat hoztak fel a felszínre. A leletekből összeállított kiállítás Magyarországon is látható volt a Hadtörténeti Múzeumban. A mostani kegyeleti merülés során a hajótest állagát mérik fel a szakemberek azért, hogy kiderüljön, mennyire biztonságos beúszni a hajótest belsejébe - mondta Balogh Tamás, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti Klub elnöke, aki maga is részt vesz az expedícióban. Ezenkívül felderítik a süllyedéskor teljesen felfordult hajó körüli roncsmezőt.
Balogh Tamás szerint a hajóroncsot nem érdemes a felszínre hozni, mert nagyon nagy mértékben károsodna a művelet során. Az MTI kérdésére elmondta: a civileknek elég nehéz lejutni a hajóhoz, mert a hadisírnak minősülő roncs meglátogatásához különleges horvát engedélyekre van szükség.
(Múlt-kor/MTI)
