Az Uránia Nemzeti Filmszínház közleményében emlékeztetett: 124 éve, 1901. április 30-án a mozi közönségének mutatták be A táncz című filmfüzért, amely az első magyar filmalkotásként vonult be a mozgókép történetébe.
A tájékoztató szerint 17 órától A legbelsőbb Ázsia – Magyarok nyomában Mongolországban című, „személyes hangvételű roadmovie-t” vetítik, amelyet bemutatója óta már több mint ötezren tekintettek meg mozikban, többek közt az Urániában, ahol folyamatosan műsoron van. Az április 30-i vetítés különlegessége, hogy jelen lesz Füredi Zoltán orientalista-antropológus filmrendező, akit a vetítést követően kérdezhet a közönség.
19.30-tól a Láthatatlan kötelek című, „életútkövető” dokumentumfilmet tűzik műsorra, amit eddig csak néhány alkalommal vetítettek moziban. Varga Ágota filmrendező egy vak szülők gyermekeként felnőtt látó fiú, a már 19 éves Fecó történetét folytatja – immár harmadik filmjében, a 2006-os Szemünk fénye és a 2015-ös Szülei szeme után. A vetítéshez kapcsolódó beszélgetés vendége a rendező, akit Buglya Zsófia programigazgató mellett a nézők is kérdezhetnek. A dokumentum- és ismeretterjesztő alkotások sorában a nap folyamán levetítik a dunaszerdahelyi magyar focicsapatról szóló DAC Film című produkciót is.
A játékfilmek közül az újdonságok (a Véletlenül írtam egy könyvet, a Minden rendben, valamint az animációs Csongor és Tünde) mellett a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum három klasszikusát tűzik műsorra, utóbbiakat angol felirattal. Makk Károly filmrendező születésének közelgő centenáriuma alkalmából egyik legkedveltebb filmjét, a Hunyady Sándor novellája alapján készült Egy erkölcsös éjszakát vetítik 1977-ből, amely egy bordélyház különleges napját meséli el Psota Irén és Cserhalmi György főszereplésével, Tóth János operatőr képeivel.
A márciusban 73 éves korában elhunyt filmrendező, Sopsits Árpád (Torzók, A martfűi rém) munkássága előtt első nagyjátékfilmje, a rendszerváltás idején készült Céllövölde vetítésével tisztelegnek. A tragikus apa-fiú történetben Kovács Lajos és Lengyel Zoltán mellett Nagy Feró is látható (egy rendőrnyomozót alakít), a lenyűgöző audiovizuális világot pedig olyan alkotótársak biztosítják, mint Medvigy Gábor és Klöpfler Tibor operatőrök, valamint Melis László zeneszerző.
Ugyancsak a rendszerváltást idézi meg Tímár Péter népszerű szatírája, a Csapd le csacsi!, amely most abból az alkalomból látható, hogy nemrég készült el a restaurálása a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumban. Az elmúlt egy év filmsikereiből a Ma este gyilkolunk című krimi-vígjáték mellett a rendszerváltás utáni évtizedek legmagasabb nézettségét elérő Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés vígjáték is újranézhető.
A Magyar Művészeti Akadémia két ingyenes vetítést is rendez, amelyre regisztrálni a mozi weboldalán lehet. Az első filmblokk keretében, 16 órától levetítik a legkorábbi magyar film, A táncz virtuális rekonstruálásáról szóló alkotást Fazekas Bence rendezésében, valamint Vadász János az élet születéséről szóló, Nyitány című 1965-ös ismeretterjesztő rövidfilmjét, amely az első Oscar-jelölt magyar film volt.
A 18 órakor kezdődő blokkban Szőts István Kövek, várak, emberek című, klasszikus hollókői dokumentumfilmjét vetítik le 1955-ből, majd a tudományos filmkészítésről tűznek műsorra egy rövidfilmet Rák József rendezésében. A 16 órai vetítés keretében adják át a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának elismerő okleveleit is.
