Emma Stone talán földönkívüli, de Jórgosz Lánthimosz gyógyszere biztosan elgurult
Mi pedig imádjuk ezért. A görög rendező legújabb, emberrablós filmjében kedvenc színészei, Emma Stone és Jesse Plemons lebilincselő párbajba keverednek. Aktuális, fordulatos, groteszk és nagyon vicces: a Bugoniát a velencei világpremieren láttuk.
Az egyik sarokban egy unokatestvérét a világvégére felkészítő, földönkívüliekre vadászó, zilált összeesküvés-elmélet hívő, a másikban pedig egy Time- és Fortune-magazin címlapokon feszítő szigorú női cégvezető, akinek nehezére esik kimondani többször a kamera előtt, hogy sokszínűség. A tavalyi, kisebb csalódást keltő A kegyelem fajtái antológia után Jorgosz Lánthimosz és Emma Stone ötödik filmje visszatér a bevált recepthez: a Bugonia szédítő, őrült történet, amelynek helye van a direktor legjobb filmjei, a Szegény párák, A kedvenc, a Kutyafog és A homár között.
Lánthimosz filmjeire jellemző egyfajta szürrealitás és őrület, a Bugonia pedig – a cím az ókori görögök méhek születéséről szóló hiedelemére utal, amely szerint döglött tehenek teteméből szálltak ki - pazarul illik a félretájékoztatás, hamis hírek korához, melyben az internet eldugott szegleteiben gyártják a vadabbnál vadabb összeesküvés-elméleteket. Stone megint mindent belead, a szerep kedvéért még a fejét is leborotválta, Jesse Plemons pedig – aki három különböző szerepet játszva nyerte el tavaly a Cannes-i legjobb férfi főszereplő díját A kegyelem fajtáiért – teljesen megszállott.
Plemons egy Teddy nevű férfit alakít, egy dühös, frusztrált fickót, aki a világot hibáztatja a saját nyomorúságos életéért, ám úgy tűnik, hogy a cselekvésre is felvértezte magát. Meggyőződése szerint a modern világ ökológiai katasztrófái, az opioid kísérlet, amely édesanyját állandó kómába taszította, és saját kudarcai valójában Michelle (Stone), egy gyógyszerészeti biomérnöki cég sikeres vezérigazgatójának a műve. Teddy, aki egyben méhész is, ahogy a film elején látjuk, félénk unokatestvérével Donnal (Aidan Delbis) kiegészülve elhatározza, hogy elrabolják a nőt – meggyőződve arról, hogy valójában egy földönkívüli, akit a Föld elpusztítására küldtek.
Egy akciódús hajsza után aztán el is kapják a házánál, megkötözik, és visszaviszik Teddy gyermekkori, lepukkant otthonába. Teddy utasítására Don leborotválja Michelle haját. A nő lekötözve, fehér krémmel tetőtől-talpig bekenve, kopaszon ébred fel egy padon a pincében, rájön, hogy elrabolták, elrablói pedig azt követelik, hogy vigye el őket az anyahajójára.
Ezután rengeteg, remekül megírt és lejátszott párbeszéd bontakozik ki a felek között: Michelle igyekszik észnél (és életben) maradni, miközben megpróbál egy hullámhosszra kerülni ezzel a nyilvánvalóan zavart személlyel, aki, ahogy ő mondja, most „a főnök”.
Teddy azonosul azokkal a zsákutcába jutott méhekkel, akiket ápol, a munkásokkal, akiket a társadalom egyszerűen félredob. Hamarosan az is kiderül, hogy még egy alantas állása is van Michelle cégénél, ami még hihetőbbé teszi a bűncselekményt. Az alacsony beosztású alkalmazott, aki dühös a nagyfőnökre:
A két főszereplő macska-egér játéka során semmi sem tántorítja el Teddyt meggyőződésétől, noha a ravasz Michelle játszadozik vele, és próbál úgy hatni rá, hogy saját fontosságát hangsúlyozza. Azaz, hogy már egész biztosan egy hadseregnyi rendőr keresi őt, és mindez nem fog jól végződni a fiúk számára.
Will Tracy forgatókönyvíró (aki társszerzője volt a A menünek és három epizódot rendezett az Utódlásból), a Mentsük meg a zöld bolygót című 2003-as koreai filmből inspirálódva szellemesen leplezi le a párbajozó gondolkodásmódokat. Egy ponton a Bugonia színdarab is lehetne a mai ideológiai háborúkról. Emma Stone igazán remekül hozza a kőszívű cégvezetőt, aki kopaszon, láncra verve sem törik meg, és folyamatosan azon jár az agya, hogy hogyan törje meg fogvatartóit.
Még nála is jobb azonban Jesse Plemons, aki nemcsak sokkal soványabbnak tűnik, mint régen, de zsíros, hosszú hajjal és szakállal az egész külseje megváltozott. Teddyje egy mogorva hippi incel, aki úgy tűnik, hogy mindent kiégetett magából, kivéve a kétségbeesett bosszúvágyat. Egy olyan karakter, aki tönkretette a saját életét, aki mártírrá vált az általa hitt igazság iránti odaadása miatt.
A Bugonia a végére vad akció- és ötletthrillerré válik: sokkoló, véres öngyilkossággal, fagyálló folyadék okozta halállal és egy rendőrrel, aki egykor zaklató bébiszitter volt. Az első perctől érezzük, hogy a mesterterv kudarcra van ítélve. Plemons nagyszerű alakítását mégis a filmet megkoronázó végső csavat pecsételi meg, amely egészen új megvilágításba helyezi Teddy őrültségét.
