Az önkormányzatok ezután is szabadon dönthetnek, hogy önként vállalt feladatként fenntartanak-e saját színházat vagy sem, és ha igen, azt csak önkormányzati vagy vegyes (állami és önkormányzati) fenntartásban kívánják-e működtetni. Ez teljesen tiszta helyzetet teremt: a színház működéséért a fenntartó a felelős. Önkormányzati színház önkormányzati pénzből, állami színház állami pénzből, vegyes fenntartású színház állami és önkormányzati forrásból fog működni. Határozott álláspont az is, hogy a Gothár-féle szexuális zaklatási ügy nem maradhat következmények nélkül.

Az ellenzék hangulatkeltése a szokásos álhírgyártásra épül. Hazugság, hogy meg kell szűnniük fővárosi színházaknak. A főváros, ha akar, teljesen önállóan működtethet saját színházakat, annak minden fenntartói jogával együtt. Fővárosi tulajdonban lévő színház csak akkor szűnne meg, ha a Fővárosi Közgyűlés úgy dönt, hogy nem kívánja tovább működtetni.

Magyarország központi költségvetése eddig is nagyvonalú és egyre emelkedő támogatást nyújtott  a kulturális intézményeknek, különösen a színházaknak. A most benyújtott kulturális törvényjavaslat célja, hogy a közpénzeket átláthatóan használják fel, és teljesen világos felelősségi viszonyok társuljanak hozzá. Önmagában az is indokolttá teszi a felelősségi viszonyok tisztázását, hogy az elmúlt időszakban köztörvényes, nem pénzügyi jellegű visszaélések gyanúja merült fel állami és önkormányzati forrásokból is működő színházakban.

A mostani javaslat semmilyen módon nem változtat az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatain, sem a kultúrában, sem más területen.  Színházat önként vállalt feladataként fenntarthat egy önkormányzat, vagy fenntarthat az állam, de lehet vegyes – önkormányzati és állami – fenntartású és finanszírozású is, és ennek megfelelően alakulnának a fenntartói jogok is. 

Az önkormányzati fenntartású színház működtetéséhez szükséges forrásokat az önkormányzat a saját költségvetéséből biztosítja. Amennyiben az önkormányzat az önkormányzati fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljes körűen nem biztosítja, úgy az önkormányzat a kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő. Ebben az esetben a közös működtetésről 30 napon belül a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt. A vegyes működtetés keretében az állam kiszámíthatóbb módon, tervezhetően nyújt támogatást és biztosítja a színház munkatársainak bérfejlesztését.

Az állami és vegyes fenntartású színházak, ahogy eddig, ezután is kiszámítható pénzügyi támogatásokra számíthatnak, amelyet megállapodásban rögzítenek majd. A megállapodás garanciát ad a vegyes működtetésű színházak művészeti szabadságára is.

Az állam által fenntartott színházak működtetéséhez szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja. Tehát egy, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színház működésébe az állam, a minisztérium nem szól bele. Így nemhogy csökkenne az önkormányzatok önállósága ezen a téren, hanem nő.

Ahogy arról a minisztérium már előzetesen nyilatkozott, a Nemzeti Kulturális Alap sem szűnik meg.  Magyarország idén több mint 125 milliárd forintot költött az előadó-művészeti szféra támogatására. Az önkormányzati fenntartású színházak és az évek óta növekvő számú független színházak működésre fordítandó központi költségvetési támogatás folyamatosan nő. A napokban átutalják a fővárosi színházak számára az előadó-művészeti többlettámogatás harmadik részletét, közel 1.2 milliárd Ft-ot. A tavalyi évhez képest a fővárosi színházak az állami támogatáson felül összesen 526 millió Ft-tal kaptak több előadó-művészeti többlettámogatást, a többnyire vidéki nemzeti és kiemelt státuszú kőszínházak pedig 20%-kal több forrásból gazdálkodhattak az előadó-művészeti többlettámogatási keretből.

Forrás: EMMI