Én elsősorban zenész vagyok

A hallei kirurgus című operát, a Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyének díjnyertes produkcióját október 2-án vitték színre a Csokonai Színházban. A 2014-es miskolci Bartók Plusz Operafesztivál díjazott szerzeménye, Szabó Magda azonos című rádiójátéka alapján készült, és az október 2-ai premier óta játsszák a debreceni közönség előtt. A Virtuózok komolyzenei tehetségkutató tévéműsorban megismert Szüts Apor, aki egyébként maga is kilencévesen írta első zeneművét, nemcsak zeneszerzőként és korrepetitorként vesz részt az előadás munkálataiban, hanem karmesterként is. A mű a kilencéves Händel életébe enged képzeletbeli bepillantást, aki mindenki által elismert zseni. Az udvari orvosként (kirurgus) apa viszont hallani sem akar róla, hogy a fia zenész legyen. A mű fő vezérvonala az apa szeretetének és szigorának ambivalenciája. Gyermeke szeretetének visszaszerzéséhez le kell küzdenie a legnehezebben leküzdhetőt ? önmagát.

Szüts Apor zenéje sokféle stílust és zenei elemet hordoz magában. Vezérmotívumai, és annak egymáshoz való viszonyai párhuzamosan változnak a cselekmény eseményeihez mérten. A mű egy néhány szereplős kamaraopera, egyetlen nagy létszámot felvonultató kórusjelenettel, elrejtett Händel idézetekkel. A darab konfliktusa a Händelt megszemélyesítő gyermekhang és a mélybasszusra írt apa alakja között bontakozik ki.

Mi vesz rá egy opera megírására egy tizenkilenc éves embert?

Tanulni akartam. Nem ismertem az opera műfaját, hiányos volt a színpadi zenével kapcsolatos tudásom, és a Miskolci Operafesztivál pályázata pont kapóra jött. Általában úgy állok ehhez hozzá, hogy mindabból tanulhatunk, amit igyekszünk jól csinálni.

Operát írni egy nagyon nagy vállalás, szinte beláthatatlan vállalkozás. Honnan volt annyi önbizalmad, hogy ebbe bele mertél vágni?

Akármilyen nagy volumenű vagy széles spektrumú egy projekt, én biztos csak akkor vágok bele, ha már van elképzelésem, és látom a végét. Én tudtam, mit akarok kifejezni és megmutatni. Csak ezúttal nem néhányperces hangszeres darab, hanem egy másfél órás opera formájában.

Hogy zajlik a munkafolyamat? A cselekmény sorrendjében születnek a dallamok, áriák, vagy rendszer nélkül, aztán összekötöd őket?

Ez mindig változó. Tudok kronologikusan is haladni (ebben az esetben ez a határidő betartása miatt is elsősorban így volt), de ha eszembe jut valami, ami az opera egy későbbi pontjához köthethő, akkor nem fosztom meg magam attól, hogy azt is lejegyezzem.

Mi születik előbb? A szöveg vagy a dallamok?

A zene egy kifejező erő, de az opera esetében jó szöveg nélkül értelmetlen katyvasszá válik. Mindig a librettó születik meg előbb.

A mű központi témája egy gyermek, akinek minden vágya, hogy zongorázzon, és egy bonyolult apa-fiú viszony. Miért éppen Szabó Magdának e kevéssé ismert művét választottad?

A történet univerzalitása miatt választottam ezt a témát. Szabó Magda elképesztően ért az emberi lélekhez. A történet szépsége, hogy játszódhatna akármikor és szólhatna akárkiről. Händel személye elsősorban történelmi nagysága miatt is érdekes.

A színház kérésére Te is vezényelsz. Nem furcsa ebben a többes szerepkörben lenni?

Őszintén szólva örülök neki. Habár nem vagyok diplomás karmester, de a darabot nálam jobban senki nem ismeri, így az irányítás is biztonságosabb.

Hogy érezted magad a két eddigi előadáson, megkönnyebbültél, hogy lementek? Sok csiszolnivaló van, vagy elégedett vagy?

Megkönnyebbültem, mert elsősorban magamtól féltem. Nem igazán volt tapasztalatom az árokban való vezénylésről. Igen, sok csiszolnivaló van rajta, de bízom benne, hogy még sokat javul majd. Bizonyára én is fogok rajta változtatni még, mert vannak benne hibák, melyek a zeneszerzői tapasztalatlanságomnak köszönhetőek.

Hallottunk olyan véleményt a bemutató után ? színházi szakembertől ?, hogy nagy színházba kellene vinni az operát, aktualizálva, maira átírt történettel. Szívesen elvinnéd ebbe az irányba?

Ez a darab, és alapvetően az operaírás is, egyfajta tisztelgés. Abban egyetértek, hogy a történet időtlen, és sokkal messzemenőbb üzenetet hordoz magában annál, mint a kor, amiben játszódik. A történelmi hitelesség és a darab ? Georg Friedrich Händel miatt ? viszont érzésem szerint megköveteli a korhűséget. A zenében sok Händelre utaló idézet, bejátszás van, ami érvényét veszítené ? szerintem ? egy modern környezetben.

A bemutató után egy kritikus hiányolta a katarzist a darabból. Jogosnak érzed ezt a felvetést, vagy egyszerűen más volt az elképzelésed?

A katarzisnak nagyon sokféle módja és fajtája van. A történet az édesapa története, vívódása, a változása és annak körülményei, ehhez igazodik a darab íve is.

Ugyanezt a kritikust ?gyanakvással és aggodalommal töltötte el? a tény, hogy a librettó alapja egy rádiójáték volt, nem találta elég mozgalmasnak az előadást. Van-e olyan, amit te máshogy képzeltél el, amikor a fejedben megszületett ez az opera?

Az opera elsősorban nem a színpadi világ megjelenítésére szolgál, ezért nem is tud olyan mozgalmas és eseménydús lenni, mint egy prózai darab. Sokkal fontosabb a zene közlendője, amelynél nem az énekesek mozgása vagy a színpadi objektumok jelentése kerül előtérbe. Az opera egy művészi szimbiózis, ahol ezeknek találkoznia kell.

Aki ennyi mindenhez ért, az érthet jól mindenhez, vagy előbb-utóbb választani kell, hogy zeneszerző, karmester vagy zongoraművész?

Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy mind a hárommal van lehetőségem komolyan foglalkozni: akár szimfonikus zenekart vezetve karmesterként, akár zeneszerzőként és zongoristaként nagy színpadokon fellépve. Nem szeretnék, és nem is tudnék választani, én elsősorban zenész vagyok.