A különleges nagymarosi mikroklíma nemcsak a mediterrán tájakon honos szelídgesztenyének kedvez, hanem az énekelt verseknek és a népzenének is. Talán azért is így van ez, mert a táj hangulata, éghajlata - mint Hamvas Béla írja Öt géniusz című művében - egyesíti magában az észak áthatolhatatlan szürkés borongósságát, jeges szikrázását és a déli vidékek derűjét, hetykeségét. Így éppen olyan, mint azok a dalok, zenék, amelyek immár hetedik éve csendülnek föl a Regejáró Misztrál fesztivál háromnapos találkozóin.
A határainkon innen és túl immár több ezer saját rajongót számláló Misztrál együttes évről évre meginvitálja Nagymarosra a műfaj itthon és külföldön ismert vagy kevésbé ismert jeleseit. A fiatalabbak számára pedig évről évre megrendezi a dalnokversenyt, melynek győztese a következő évben a nagyszínpadok egyikén mutatkozhat be.
Július 18. és 20. között a fellépők közt találjuk a Chalgát, a Tolcsvay triót, Huzella Pétert, a Vágtázó Csodaszarvast, a Kalákát, a tavalyi dalnokverseny dobogós helyezettjét, a MacskaSzem együttest, a Szélkiáltót, a Söndörgőt, és nem utolsó sorban a Ferenczi György és a Rackajamot. A hétesztendős fesztiválhoz az idén is Kettős Tamás szuggesztív, a mesélőkedvet, a hagyományt és korszellemet ötvöző grafikái párosulnak.
Sokan vannak ma, akik szívesen énekelnek színpadon népdalokat, de egyre kevesebben, akik gyermekkortól természetes formában, a legnemesebb anyanyelvként sajátították el e kincseket és azok sajátos kifejezésmódját. A bukovinai székely Sebestyén István e kevesek közül való. Ráadásul nemcsak énekelni tud szépen az Andrásfalváról elszármazott, végül Kakasdra került bukovinai székelyek leszármazottja, hanem kiváló mesemondó is. Az utóbbi években önálló előadó esteken népmesék-népdalok javából tart előadásokat - idén július 19-én éjfél előtt öt perccel kezdődik műsora a Gondolatok házában.
A fesztivál részletes programja itt.
