? A legnagyobb, legrangosabb hazai énekversenynek nevezik a Simándy-versenyt, amelynek tavaly a második kategóriáját nyerte meg. Mennyire sikerült ezzel a győzelemmel felhívnia magára a figyelmet?
? Sajnos nem különösebben, és ez kicsit csalódást is jelentett. Pedig óriási örömet szerzett tavaly az első helyezés, az eredmény hallatán sírva fakadtam. Először nem is akartam elhinni, hogy győzhettem, és a rangos, nemzetközi zsűri engem tartott a legjobbnak. Három évvel korábban már indultam ezen a megmérettetésen, akkor azonban 39 fokos lázzal énekeltem, és nem is nyertem semmit. Tapasztalatnak viszont hasznos volt. Azóta szerettem volna megmutatni a tudásomat, és örülök, hogy bizonyíthattam. A jövőben is igyekszem minél több versenyen indulni, hiszen lényeges a visszajelzés, az, hogy megnyugodjak, jó úton járok. Tavaly óta nem sikerült még színpadon bemutatkoznom, de remélem, előbb-utóbb erre is sor kerül. Viszont az első hely mellett a Bartók Emlékház díjaként koncertlehetőséget is nyertem, így most, május 25-én bemutatkozhatom az első, önálló estemen.
? Izgalmas műsort állított össze, hiszen koloratúrszopránként bravúrdarabokból válogathatott. Az ária- és dalestből viszont ária- és duettest lett. Miért?
? Az első koncertemen szeretném, ha olyan művészekkel lépnék pódiumra, akikkel jól érzem magam, akiket szeretek. A Zeneakadémián tavaly évfolyamtársam volt a nagyon tehetséges Molnár Ágnes. Ő lírai szoprán, és korábban is énekeltünk együtt. A Bartók Emlékházban szintén lesz néhány közös számunk, az Arabellából éneklünk, előadjuk a Veszekedő-duettet Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című darabjából és egy részletet Mozart c-moll miséjéből. Emellett Donizetti Linda di Chamounix-jéből ismét eléneklem azt az áriát, amellyel tavaly megnyertem a versenyt, s Gounod Júliájaként, A denevér Adéljaként és a Szöktetés Blondéjaként is pódiumra lépek. Két oratórium, A teremtés, valamint a Messiás egy-egy részlete ugyancsak szerepel a programban. A koncertet nagy örömömre a Bartók Rádió is felveszi, és a tanárnőm, Gombai Nagy Magda, akit a legtöbben előző nevén ? Nádor Magdaként ? ismernek, eljön drukkolni nekem.
? Jelenleg is a tanárnője?
? Igen, mert bár a Zeneakadémián a hiányzó nyelvvizsgám miatt nem vehetek részt még a mesterképzésben, magánnövendékként járok hozzá. Énekelni minden nyelven jól tudok, csak beszélni nem. De remélem, a koncert után a nyelvvizsgám is sikerül, és ősztől ismét az Akadémia hallgatója lehetek, oratórium szakon. Az éneklés az utam, erről meg vagyok győződve. Bár nem születtem zenész családba, már gyerekként imádtam a muzsikát, kristálytisztán és azonnal mindent énekeltem. Ezért a szüleim zeneóvódába írattak, aztán a Magyar Rádió Gyerekkórusának tagja lettem. Több hangszeren, klarinéton, fuvolán is tanultam, a kedvencem az altfurulya volt. Ifj. Sapszon Ferenc kórusiskolájában folytattam tanulmányaimat, de mivel a hangom rendszeresen "kiszólt" a kórusból, a tanárnőm arra biztatott, vegyem komolyabban az éneklést. A Bartók konzervatóriumban Fekete Mária tanárnő szárnyai alatt tanulhattam énekelni, majd Győrött, Kozma Rózsánál folytattam. Aztán az első akadémiai felvételim nem sikerült.
? Azonban ez sem térítette el az útjáról. Hitt benne, hogy felveszik?
? Igen, mert bár csalódtam, elgondolkoztam azon is, hogy mit csináltam rosszul. S Keönch Boldizsárnál, egy alapítványi iskolában tanultam egy éven keresztül. Ismét jelentkeztem a Zeneakadémiára, és ezúttal már nagy tetszést arattam. Későn érő személyiség vagyok, ez a hangomra is igaz, kellett az a ráadás-esztendő. A Zeneakadémián Nádor Magda lett második félévtől a tanárom. Rá nemcsak szakmailag, hanem emberileg is felnézek. Ösztönös énekes vagyok, tőle azonban megtanultam, hogyan kell mindezt tudatosítanom magamban. A kisdiplomát már megszereztem, és remélem, folytathatom a munkát. Most ugyanis úgy érzem, kicsit lógok a levegőben. Jelenleg egyébként Donizetti, Mozart, Richard Strauss áriáit, dalait tanulom, Verdi Rigolettójának Gildája pedig az egyik nagy vágyam. Az Éj királynője majd tíz év múlva következhet.
? Hogyan telik ez az iskola nélküli esztendő?
? Elkezdtem tanítani, amit nagyon élvezek, már csak azért is, mert gyerekként folyton azt mondogattam, ?énektanító? leszek. Magántanítványaim mellett egy amatőr kórus, a Bella Musica tagjainak fele hozzám jár órára. Remek érzés, hogy a lányok, asszonyok visszajelzése szerint, akik a szabadidejüket áldozzák az éneklésre, abban a heti húsz percben, amit velem töltenek, sokkal többet kapnak egy szimpla énekleckénél. Azt mondják, van érzékem ahhoz, hogy átadjam a tudást, és azzal az érzéssel távoznak, hogy milyen jó volt énekelni. Később is szeretnék oktatni, de most még az énekesi pályát tartom a legfontosabbnak. Legközelebb Sopronban, július 6-án koncertezem, a Fidelissima Vegyeskarral, Fauré Requiemjét adjuk elő. Elmentem az Operaház meghallgatására is, és ha lesz rá pénz és indul operastúdió, akkor annak én is tagja leszek. Bár kevés lehetőséget látok a fiatal énekesek előtt, mindent megpróbálok, hogy megvalósítsam az álmaimat, és jó énekessé váljak. Marton Éva ajánlásával tavasszal például Hamari Júlia mesterkurzusán jártam, ahol rengeteget tanultam. Ha pedig itthon nem jutok esélyhez, akkor külföldön keresgélek tovább. Nálam ugyanis az éneklésnek nincs B-verziója.
