Öt lány énekelni kezd az utcán, és csupán az énekkel elérik, hogy az arra járó megálljon, átélje a szöveget, magába mélyedjen.

 

Ekkora a népdal ereje. Olyan érzéseket fogalmaz meg, amelyeket generációról generációra megélnek és továbbadnak az emberek.

 

Méghozzá mindezt gyönyörűen, frappánsan és egyszerűen. Erről beszélgettünk pár éve Kubinyi Júlia népdalénekessel, és éppen ezt, a népdal semmihez sem fogható erejét hangsúlyozza Kunos Tamás Kossuth díjas népzenész, a Magyar Népdal Napja projekt művészeti vezetője is.

 


_d0a5596__copy__600x400.png
Kunos Tamás Kossuth díjas népzenész, a Magyar Népdal Napja projekt művészeti vezetője,Fotó: Csákvári Zsigmond

?Minőségi fesztiválunkon gyönyörű környezetben, egyedülálló technikai megoldással készült színpadon zajlik a program, miközben a látogatóknak kulturált és tartalmas kikapcsolódást biztosítunk. A magyar népdal ünnepén vendégeink átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét, ha vigadni szeretnénk, de ha szomorkás a hangulatunk, akkor is...? ? fogalmazza meg Kunos Tamás a Magyar Népdal Napja hivatalos oldalán.

 

Idén rendezik meg ötödik alkalommal Martonvásáron a Magyar Népdal Napját, amely a magyar népdal népszerűsítéséért jött létre.

 

A rendezvény hamar országos jelentőségű családi fesztivállá vált. Hogy miért lett rövid időn belül ilyen népszerű? Mert az egyedi fesztiválon sokszínű és minőségi programok mutatják be a magyar népdal és a népdalhoz kapcsolódó kultúrkör szépségét.

 


_d0a5344__copy__600x400.png
Fotó: Csákvári Zsigmond

Idén még színesebb programokkal várják a közönséget, hiszen a V4 országok: a cseh, a szlovák, a lengyel és a magyar kultúra közös örökségének és izgalmas különbözőségeinek bemutatására vállalkoztak a szervezők. Sőt! A kulturális párbeszéd, az inspiráló ?közösségi élmény?, a ?közös dal? megvalósítását tűzték ki célként. ?Ahogy a kultúra, úgy a magyar népdal sem áll meg Magyarország határainál. Igaz ez akkor is, amikor a Kárpát-medencében élő magyarságra gondolunk, és akkor is, amikor a szomszédos országok kultúrájának összefonódásairól (?) beszélünk? ? nyilatkozták ezzel kapcsolatban a sajtóanyagban.

 

A május 15-ei sajtótájékoztatón Kunos Tamás megfogalmazta: a fesztivál legfontosabb célja, hogy közelebb vigye a magyar népi hagyományokat a fiatal generációhoz. Ehhez minden évben igyekeznek olyan előadókat találni, akik friss szellemiséggel és hangzásvilággal, de a magyar kultúrkincsre támaszkodva szólalnak meg koncertjeiken. Kiemelte, hogy idén egy különleges kórusénekléssel is készülnek: 12 település 500 diákja ad elő közösen Lajta László gyűjtéséből származó népdalokat, így a közönség egy Székről származó dalcsokrot, valamint bakonyi betyár nótákat hallhat a gyerekektől népzenei kísérettel.


_d0a5485__copy__600x400.png
Fotó: Csákvári Zsigmond

Pfiffer Zsuzsanna, a Brunszvik-Beethoven Kulturális Központ igazgatója, a rendezvény főszervezője elmondta, hogy a zenei csemegék mellett gyerekeknek szóló programokkal, kézműves vásárral, utcaszínházi látványosságokkal és gasztronómiai ínyencségekkel is készülnek, de lesz rendhagyó divatbemutató is.

Nézzük a programokat!

Igazi ?Kolompos Mulattsággal?, mesejátékkal, tánccal, zenével nyitják a fesztivált szeptember 15-én, 10 órakor. Aznap lép fel a Tükrös Zenekar Papp László énekes közreműködésével, a Szászcsávási zenekar Erdélyből táncosokkal és énekesekkel, a Pendely Énekegyüttes, amely a Fölszállott a Páva 2017-es évadának győztes produkcióját hozza el, és érkezik a Góbé zenekar is. Emellett hallhatjuk az 500 gyerek kórusát, lesz utcazene fesztivál, Népzenés divatbemutató a Dűvő zenekarral, rendhagyó Prímástalálkozó Berecz Andrással és Harcsa Veronikával, tűzijáték és hajnalig tartó táncház.

 


_d0a5447__copy__600x442.png
Fotó: Csákvári Zsigmond

Kora este Palya Bea énekesnő ad koncertet, aki korábban így nyilatkozott a Kultúra.hu-nak: ?az én életem a dalok mentén változott, azok az útjelzőim, én dalokban élek. És már nemcsak én:

 

megszámlálhatatlan levél, komment, élőszó jut el hozzám arról, hogy a hallgatóim élete is változik a dalok mentén.

 

És én repesek az örömtől, hogy ezt adhatom nekik, mert a dalban írt történetek nem csak az enyémek. A tudattalan mély rétegeibe járok le dalnak való anyagért, ebben a mélységben pedig már közösek a történetek, a dalban szereplő ?én? akárki lehet? ? mondta el Palya Bea. (A teljes interjút ITT olvashatod!)

 

A Magyar Népdal Napja kiegészül a Vasárnapi VendégVáró Vigassággal, melynek keretében szeptember 16-án megtekinthetjük gyermekeinkkel a Kolibri Színház előadását, részt vehetünk egy reggeli pikniken, találkozhatunk lengyel óriásbábosokkal, lesz utcazene fesztivál és kolbász-párbaj. Megnézhetjük a Martonvásári Művészeti Iskola és a Százszorszép Táncegyüttes műsorát, fellép Michal Noga és zenekara Peter Vajda táncos közreműködésével, és koncertet ad Iva Bittová, a világhírű cseh-morva hegedűs-énekesnő. Az estét a Magyar Állami Népi Együttes előadása zárja.

 


_d0a5593__copy__600x400.png
Fotó: Csákvári Zsigmond

Ebből is látszik, hogy a szeptemberi hétvégét már most érdemes bejelölni a naptárunkban. Ne hagyjuk ki a Magyar Népdal Napját! Hogy miért? Mert a magyar népdalok mindannyiunknak sokat adhatnak. Örömöt, megnyugvást, éltető erőt. De lássuk, mit mondanak erről nekünk népzenészeink, népdalénekeseink!

 

Népdal nélkül nem érdemes élni!

?Népzene nélkül lehet élni, de nem érdemes ? vallotta nekünk Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekes. ? A népdal a magyar népi kultúrának olyan csodálatos gyöngyszeme, amely nélkül szegényebbek lennénk. Ha egy nép a múltját nem tiszteli, nem néz visszafelé, az gond, hiszen múlt nélkül nincs jelen és jövő sem. A múltunkhoz pedig hozzátartozik az édes anyanyelvünk és természetesen az édes dalaink is.

 

A magyarnak pedig az altatóktól kezdve a siratókig mindenre van hangja. Örömre, jókedvre, szomorúságra egyaránt.?

 

A Budai Ilonával készült teljes interjút ITT tudod elolvasni!

 


dsc_7512__copy__600x399.png
Budai Ilona Kossuth-díjas népdalénekesFotó: Csákvári Zsigmond

Az éneklés gyógyítja a lelket

Maczkó Mária népdalénekes a Kultúra.hu-nak pályáról mesélt, kiemelve: ?gyerekkoromtól adni szerettem volna az embereknek, és az ének lett az a legősibb kifejezőeszköz, amellyel én eljuthatok a környezetemhez.?

 

Az énekesnő elmondta: gyakran megtapasztalta, hogy az ének gyógyítja a lelket, és megnyitja a szívet Isten felé.

 

?Édesanyám akkor is énekléssel gyógyult, amikor hatalmas bánat nyomta a szívét, mert el kellett engedniük a kilencéves kisfiúk kezét, aki gyermekparalízisben hunyt el? ? árulta el Maczkó Mária, hozzátéve: ő harmadik gyermekként született a családba, és talán előbb tanult meg énekelni, mint beszélni.

A teljes interjút ITT tudod elolvasni!

Mély érzelmeket fejeznek ki a népdalok

?Gyakran látom, hogy azok is rácsodálkoznak a népdalokra, akik alapvetően más zenei ízlésűek? ? mesélte nekünk korábban Kubinyi Júlia népdalénekes. ? Valamit megéreznek belőlük. Egyszer, évekkel ezelőtt az énekegyüttesünkkel voltunk egy utcazene-fesztiválon, ahol odajött hozzánk néhány rasztahajú, gördeszkás srác. Először úgy tűnt, csak az vonzza őket, hogy öt fiatal lány énekel, aztán egy idő után láttuk, hogy már a zenére figyelnek. Különösen az egyik mélyedt nagyon magába, csak hallgatta, ahogy mi a Küküllő-menti dalokat énekeljük, aztán egyszer csak megkérdezte: Ti ezt értitek? Értitek, hogy miről szól ennek a szövege? Igen ? mondtuk, amire átéléssel válaszolt: Hát én is. Ilyen, amikor az ember hirtelen rácsodálkozik valamire. Amikor egy megmagyarázhatatlanul szép dologgal találkozik, és felfedez benne valamit, aminek óriási ereje van. Szerintem engem is ez fogott meg a népzenében.?

 

A népdalénekes megfogalmazta:

 

a népdalok egyszerűen és mindenki számára érthetően fejeznek ki mély érzelmeket. Nem kell magyarázni, hogy mit is akarnak mondani.

 

?Mindig olyan érzések fogalmazódnak meg, amelyeket generációról generációra tapasztalnak és továbbadnak az emberek, és olyan érdekes belegondolni, hogy tulajdonképpen ugyanazokat az élethelyzeteket éljük meg. Persze, egy kicsit más körülmények között, de ugyanazokkal az érzelmekkel találkozunk mindannyian.?

 

A teljes interjút ITT tudod elolvasni!

 


esp_1544_600x383.png
Laposa Julcsi népzenészFotó: Seres Péter

Ha elengedjük a gyökereinket, elveszünk

Laposa Julcsi népzenész szerint minél több embert rá kell ébreszteni arra: ha elengedjük a gyökereinket, elveszünk. A Kultúra.hu-nak többek között arról is mesélt, hogyan kezdett népdalokat gyűjteni: ?Egyik helyről küldtek a másikra, képeket adtak, énekeltek, meséket, közmondásokat, szólásokat mondtak fel nekem, felidézték a helyi népszokásokat, én pedig egyik pillanatról a másikra megfertőződtem és eldöntöttem, azt a tudást, amelynek birtokában vagyok, át fogom adni a falunkban élő gyermekeknek. (?)

 

Volt olyan, hogy tíz kislány ült a nappalinkban, én pedig énekeltem, meséltem nekik. És ez az egész nagyon jól sült el, mert ezek a gyermekek ma már nélkülem járják a falut, ami hatalmas boldogság.

 

Fontosnak tartom, hogy az egyes települések megőrizzék a hagyományaikat, hiszen csak így maradhatnak fenn.?

A teljes interjút ITT tudod elolvasni!

 

A hagyományőrzés a Magyar Népdal Napjának is célkitűzése! Nemsokára érkezik következő cikkünk, melyben Kunos Tamás Kossuth díjas népzenész, a Magyar Népdal Napja projekt művészeti vezetője mesél nekünk a rendezvényről!

 

 

Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/MTI/magyarnepdalnapja.hu