Enyedi Ildikó (1).jpg

Enyedi Ildikó örül annak, hogy a velencei közönség ráérzett filmje humorára

Lírai alkotásról van szó, de a velencei bemutatókon a közönség értékelte a film humorát, ami azt jelenti, hogy megértette a legmélyét ‒ nyilatkozott Enyedi Ildikó rendező a Csendes barát című filmmel kapcsolatban az MTI-nek a 82. Velencei Filmfesztivál díjkiosztása előtt szombaton.

Enyedi Ildikó elmondta, hogy a péntek esti gálavetítés előtti két sajtóbemutatón, amelyen a filmes szakma több ezer képviselője volt jelen, a Csendes barát „számomra nagyon kedves aspektusa került előtérbe: azokon a pontokon, ahol reméltem, felnevettek, vagyis értékelték a humorát”.

Megjegyezte, alkotása lírai, de ha a nézők ráéreznek a humorára, akkor megértik a film legmélyét. „A humor fontos: egy nevetés tulajdonképpen olyan pillanat, amikor az ember nem aprólékos logikával, hanem hirtelen megért valamit. Rácsodálkozik az újra és meglepőre, abban öröme telik, és ennek az örömének hangot ad önkéntelenül. A nevetés a megértés pillanata. A társas kommunikáció közel hozza egymáshoz az embereket, ha együtt tudnak nevetni valamin” – fejtette ki a rendezőnő.

Enyedi Ildikó szerint a velencei fesztivál idei mezőnye „elképesztően erős, sokkoló felhozatallal, nagy produkciókkal és hihetetlenül jó rendezőkkel”. Megelégedésnek nevezte, hogy a Csendes barát máris több független zsűri díjában részesült, elnyerte a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját, amelyet a versenyprogram legjobb filmjének ítéltek oda. A Csendes barát három történetben meséli el az ember és a növény találkozását. Enyedi Ildikó úgy vélte, hogy az ember és a természet kapcsolatáról és elválasztottságáról szól az egész európai kultúra annak legszebb megnyilvánulásaival és fájdalmával, a természet fölötti büszkeség érzésével, vagy a hozzá való visszatérés iránti vágyakozással.

„Az a pozíció, amelybe most eveztük magunkat azt érezve, hogy fölötte állunk más lényeknek, nagyon magányos. Ha egy kicsit lejjebb szállunk, és egy leszünk a sok közül, és ezt nem lefokozásként értékeljük, akkor máris otthonosabb lesz a helyzet, máris kevésbé vagyunk magányosak, kevésbé neurotikusok, és talán kisebb eséllyel pusztítjuk el a környezetünket” – hangoztatta Enyedi Ildikó hozzátéve, hogy filmje „egyszerűen fel kívánja hívni a figyelmet, hogy sokféle komplex lény él ezen a földön, és miközben a mi nagyon behatárolt emberi érzékeinkkel nem is érzékeljük a világot, attól ők még itt vannak, figyelnek minket és megvan a véleményük rólunk”.

Enyedi Ildikó elmondta, hogy Velencéből egyenesen a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválra utazik tovább, ahol már jegye van Nemes Jeles László Árva című filmjének vetítésére, amire Velencében nem volt ideje, valamint megnézi a Csendes barát operatőre, Pálfi György Tyúk című filmjének világpremierjét is.

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – november 30.

Új előzetest kapott a Csendes barát, először lehet bitcoinnal fizetni Magyarországon egy aukción, tisztújító gyűlést tartott a Magyar Írószövetség – napi hírösszefoglalónk.

FIPRESCI 100 életműdíjat kap Enyedi Ildikó

Dél-Amerikába is megérkezik Enyedi Ildikó új filmje. A 30. Klímacsúcstalálkozón, az Amazonasnál vetítik le a Csendes barátot. A Nemzetközi Filmkritikusok Szövetsége, a FIPRESCI a 46. Kairói Nemzetközi Filmfesztiválon életműdíjjal ismeri el az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt rendező munkásságát.

Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező 70 éves

Ma hetvenéves Enyedi Ildikó Arany Medve- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész.

November 15-én történt

„Ha valaki sokat ír, az önmagában nem jelent semmit. Se rosszat, se jót. Gyorsan is lehet olyat írni, ami maradandó. A könyvtárak pedig tele vannak lassan írt rossz könyvekkel” – állapította meg a 2024. november 15-én elhunyt író, műfordító, eszperantista, Nemere István, akinek több mint nyolcszáz könyve jelent meg, és ezzel ő lett a világ legtöbb művet jegyző írója.