A 2024. március 24-én elhunyt Eötvös Péter, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, az utóbbi évtizedek kimagasló művésze volt, akinek széles világlátása, közvetlensége sok muzsikus számára jelentett mintát. Többször dolgozott a MÁV Szimfonikus Zenekarral is, legutóbb 2022-ben, Farkas Róbert vezényletével, a szerző jelenlétében mutatták be Magyarországon Cello concerto grosso című darabját, Várdai István közreműködésével.
Eötvös Péter műveinek bemutatóit világszerte hatalmas érdeklődés és elismerés kísérte. A február 6-i hangversenyen egyik utolsó művét, a Hárfaversenyt ismerheti meg a hazai közönség, melynek ősbemutatója 2024 januárjában volt Párizsban, és azóta számos koncerten előadták Genftől Tokióig. A magyarországi bemutató szólistája Xavier de Maistre hárfaművész, akinek Eötvös Péter a kompozíciót ajánlotta. Ő volt a párizsi ősbemutató szólistája is.
A versenyművet a szólista kezdi zenekari kíséret nélkül, mintha improvizálna, majd a zenekar csatlakozása után vidám és örömteli hangulatban folytatódik, a zeneszerző előírása szerint. A második tétel felirata: Ravel emlékére, ennek megfelelően az impresszionista zenére emlékeztető hangzásokat hallunk. Eötvös a zárótételnek nem adott címet, nehéz is lenne egy szóban megfogalmazni. Gyors tempójú, elementárisan energikus zene, amelynek során ütőhangszerek és más zajeffektusok is megszólnak. „Nincsenek akkordok, nincs dallam, nincs idézet” – mondta egy korábbi művével kapcsolatban a zeneszerző, és ez az idézet érvényes erre a hangszeres-színpadias hatású tételre is.
A hangversenyen, melyekkel szintén Eötvös Péterre emlékezik a zenekar, elhangzik még Barber Adagiója, amit Albert Einstein temetésén és 2001-ben Londonban, a szeptember 11-ei New York-i támadás áldozatainak emlékére rendezett gyászünnepségen is eljátszottak. Az est második részében Stravinsky Gyászénekét hallhatja a közönség, melyet a szerző 1909-ben, Rimszkij-Korszakov halálára komponált. A darab érdekessége, hogy a mű ezután eltűnt, és csak 2015-ben egy szentpétervári könyvtárban találtak rá, így 2016 óta szerepel a szimfonikus zenekarok repertoárján. Végül Mozart utolsó szimfóniája csendül fel, amelyet grandiózus és fenséges nyitóakkordjai révén neveztek el Jupiter-szimfóniának, mely hűen érzékelteti a szomorúságból való felemelkedés erejét.