Fazakas Szabolcs, akit a Székelyföldi Legendárium producereként ismertünk meg, több mint egy évtizede vágott bele a multikulturális Erdély építészeti sokszínűségét bemutató park megvalósításába. A száznál több bemutatott épület között olyanok is akadnak, amelyek eredetije ma már romokban áll.
Percekig kémlelem a hétbástyás, hármas védőfallal körülvett berethalomi erődtemplom apró makettjét. Az UNESCO-világörökséghez tartozó építészeti csodának még a miniatűr mása is lenyűgöző. Az egyhektárnyi területen fekvő Mini Erdély Park teraszosan kialakított sétányai mentén több tucat hasonló, szikladarabokra helyezett makettet lehet szemügyre venni. Tárlatvezetőm, Fazakas Szabolcs „két lábon járó hangoskönyvként” kultúrtörténeti kuriózumokkal egészíti ki a látványt. Berethalom makettje kapcsán arról mesél, hogyan történhetett meg, hogy Szászföld egykori evangélikus püspöki székhelyén négyszáz év alatt mindössze egyetlen házaspár vált el. A településen az volt a szokás, hogy a szakítást fontolgató párokat egy hónapos gondolkodási időre az erődtemplom egyik termébe zárták. A közös ágyba, közös asztal mellé kényszerített felek egyetlen eset kivételével megbékéltek, és közösen folytatták az életüket.
Erdély etnikumai esetében még várat magára a teljes megbékélés.
A különböző népek eddig sem mindig jószomszédi viszonyban, hanem kényszerházasságban éltek, a kultúráik azonban összefonódtak, és ennek köszönhetően sokszínű építészeti kincs maradt ránk. Erdély itt egyetlen nap alatt bejárható: a Mini Erdély Parkban a kalotaszegi Varjúvártól Ada Kaleh szigetén és a Peles-kastélyon át a szászkézdi vártemplom kicsinyített másáig rengeteg épületmakett megtalálható, akárcsak az egykor városfalakkal körülvett kolozsvári vagy kézdivásárhelyi óváros makettje vagy a marosvásárhelyi zenélő kút miniatűr rekonstrukciója is.
A Visus Kulturális Egyesület elnöke több mint tíz éve döntötte el, hogy Szejkefürdőt, a híres legendagyűjtő Orbán Balázs egykori birtokát olyan turisztikai célponttá alakítja, amely méltó a híres néprajztudós emlékéhez. Udvarhelyszék petróleumos gyógyvizéről híres üdülője a rendszerváltást követően indult hanyatlásnak: előbb a gyógykúrákra használt kádas fürdő zárt be, majd a mofetta, a szén-dioxidos szárazfürdő, végül a szabadtéri borvizes medence, így Szejke fürdőtelepjellege teljesen megszűnt. Ma újra van miért idelátogatni: több mint száz erdélyi templom, kastély, kúria és fellegvár makettje szemlélteti, milyen lehetett Erdély a középkorban. A sétányok között apró nosztalgiavonat pöfög: Szilvinek, a szilvásváradi erdei vasút méretarányosan kicsinyített mozdonyának modellje nemcsak a gyerekeket, hanem a szüleiket is lenyűgözi.
A háromszáz méternyi sínpályán guruló, az egykori székely gőzöst idéző kisvonatot szívesen kipróbálják az idelátogató családok.
– A régió vasúthálózatának kiépítésében is nagy szerepe volt Orbán Balázsnak – mondja Szabolcs, miközben engem is a kisvonat felé terel. Én azonban inkább mellette maradok, mert arra vagyok kíváncsi, honnan származik a park ötlete. „Tizenévvel ezelőtt dolgoztam egy keveset a brüsszeli parlamentben, és megtapasztaltam, hogy a képviselők közül szinte senki nem hallott a székelyekről. Fogalmuk nincs arról, kik vagyunk, mióta élünk itt, mit akarunk. A Mini Európa szabadtéri makettparkban semmi sem jelenik meg Erdélyről. Akkor határoztam el, hogy megpróbálom könyvek, rajzfilmek, makettek segítségével megismertetni a székelyek mondavilágát, történelmét, épített örökségét, hogy ne csak a vikingek, a gallok mitológiáját ismerjék az európaiak, hanem olyan folyamat is elinduljon, amely a mi kultúránk népszerűsítését segíti.”
Az erdőszentgyörgyi makett előtt félárbócra eresztett brit zászló emlékeztet arra, hogy a Windsor-házat rokoni szálak fűzik Székelyföldhöz: az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastélyban született a nemrég elhunyt II. Erzsébet királynő ükanyja, Rhédey Claudia grófnő.
Szabolcsnak meggyőződése, hogy a román turisták nem fognak majd hinni azoknak a politikusoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik, hiszen itt minden ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Az olyan híres székelyföldi rezidenciák, mint a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a marosvécsi Kemény- vagy a miklósvári Kálnoky-kastély ma is látogathatók, és a világörökség részeként is nyilvántartott, „szalonnás bástyákkal” körülvett székelyderzsi vártemplom is megmutatja a székely múlt egy szeletét.
A maketteket Gyöngyössy János történeti grafikus irányításával Vajda Domokos és Németh Hajnal Auróra képzőművész készíti.
Mégpedig folyamatosan, hiszen van még mit megmutatni, jegyzi meg Szabolcs. „Gyermekkoromban hiányérzetem volt: az iskolában nem tanítottak helytörténetet. Semmit sem tudtam például Székelytámadt várról vagy Budvárról, ezért matekóra helyett inkább Székelyudvarhely dokumentációs könyvtárában lapozgattam a régi kiadványokat. És rájöttem, hogy Erdély a legendák földje. Nem véletlen, hogy éppen ennek a régiónak a történelméből, mondavilágából ihletődött Bram Stoker, amikor Drakulát megalkotta, aki a regényben székely grófnak vallja magát” – fűzi Szabolcs kommentárként a törcsvári kastély makettjéhez.
Hozzáteszi, hogy a Brassó szomszédságában álló kastélyt sokan a regénybeli Drakula főhadiszállásaként ismerik, holott Erdély egyik legszebb várkastélya I. Lajos magyar király engedélyével épült, és nincs köze sem a könyvbeli Drakula grófhoz, sem a vele azonosított Vlad Tepeshez. Ezért kapott helyet a parkban a Poenari-kastély miniatűr mása is, amely valóban a kegyetlenségei és karóba húzásai miatt hírhedtté vált uralkodó otthona volt. „Stoker olyan figurát kreált, amilyet akart. A regényéből kimaradtak a számunkra lényeges információk, ezért fontosnak tartom, hogy mi mondjuk el a világnak, kik vagyunk, és ne más fogalmazza meg rólunk” – szögezi le Szabolcs.
A dombtetőn miniatűr középkori vár fogad, amely tulajdonképpen interaktív tanoda.
Itt a gyerekek megtapasztalhatják, milyen lehetett egy középkori székely várban élni, korabeli fegyverekkel harcolni, ágyúval lőni, az idő múlását napórával mérni. A vár belsejében parányi kézművesmunkák mutatják meg, hogyan nézett ki egy vár konyhája, börtöne, audienciaterme – ez utóbbit Bethlen Gábor fogadóterméről mintázták.
A hangyaléptékű makettek melletti vár már gyerekekre méretezett, a közelében emelt szabadtéri mozi pedig a felnőttek számára is kényelmes. Itt lehet megtekinteni azokat a ma már egyre szélesebb körben ismert, „legendás” rajzfilmeket, amelyek a Székelyföldi Legendárium animációs stúdiójában készülnek.
Miközben a román államvezetés turizmus-újraélesztő, nagyszabású Drakula-projektjei sorra füstbe mentek, Szabolcsnak sikerült megalkotnia a 3D-ben bukdácsoló, vörös kisördögfigurát, amely kisöccse lehetne a vérszomjas Drakulának, hiszen rettegésben tartja a világot, és minden legendát el akar pusztítani. Az ügyefogyott ördög mellé Zetét és Rikát is megteremtették a csapat grafikusai. A két erdélyi rajzfilmhős a székely legendák őrzője. A varázspatkó segítségével a Tejút ősi történetének nyomába erednek. Az egyre népszerűbb animációs hősöket a székelyekre jellemző furfang jellemzi. Muszka Sándor csíkszéki író, a székely nyelvi fordulatok nagymestere adja a szájukba a mondatokat.
A rajzfilmek után további meglepetések várnak: a parkot elhagyva, az Orbán Balázs síremléke felé vezető ösvényen látogatóközpont várja az érdeklődőket,
amely interaktív módon mutatja be a Székelyföld leírása című, monumentális mű szerzőjét. „A kalandos életút mellett pikáns történeteket is megtudhat a látogató a legnagyobb székelyről. Nemcsak világutazó és néprajzi gyűjtő, hanem országgyűlési képviselő is volt, sőt korábban sok dokumentumértékű fényképet is készített. Gidó Csaba és Kápolnási Zsolt történészek több éven át kutatták az életútját, és megtalálták kebelbarátja, Kuncz Ármin gyógyszerész jegyzetfüzetét, amelyből rengeteg új életrajzi adalékot tudtunk meg. A kiállításon igyekeztünk úgy csomagolni ezeket az információkat, hogy a gyerekek számára is érdekesek legyenek. Közben készül egy animációs film is, amelyből még többet megtudhatunk Orbán Balázsról” – magyarázza Szabolcs, aki, úgy tűnik, soha nem fogy ki a megvalósítandó ötletekből.
Biztos vagyok abban, hogy ha a szejkefürdői birtok egykori tulajdonosa láthatná mindezt, megelégedéssel nyugtázná: öröksége jó kezekben van. Szabolcs abban reménykedik, hogy Erdélyt pár év múlva már nemcsak a Drakula-mítosz, hanem az erdélyi építészeti örökség vagy a székelyföldi legendák miatt is felkeresik majd a turisták.
Nyitókép: a szászkézdi evangélikus templom makettje a szejkefürdői Mini Erdély Parkban.
Fotók: Kultúra.hu/Beliczay László
