Erdélyi koncertkörútra készül a debreceni Kodály Kórus

Zene

Erdélyi koncertkörútra készül a debreceni Kodály kórus: a Kocsis-Holper Zoltán vezette énekkar június 13-án Marosvásárhelyen a kultúrpalotában, június 14-én Sepsiszentgyörgyön Krisztus Király Templomában, június 15-én Székelyudvarhelyen, a Szent Miklós-templomban mutatkozik be a közönségnek.

A debreceni Kodály Kórus Kocsis-Holper Zoltán vezényletével az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nyitókoncertjén a Mátyás-templomban 2021. október 8-án. Fotó:  MTI/MTVA / Illyés Tibor
A debreceni Kodály Kórus Kocsis-Holper Zoltán vezényletével az első Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál nyitókoncertjén a Mátyás-templomban 2021. október 8-án. Fotó: MTI/MTVA / Illyés Tibor

Közleményükben emlékeztettek: a Kodály Kórus működésének egyik fő területe a kortárs alkotók és alkotások népszerűsítése határokon belül és kívül, ez a küldetés 2025 nyarán egy erdélyi koncertkörút keretében valósul meg. Az együttes minden lehetőséget és fórumot igyekszik megtalálni, ahol „a velünk élő szerzőket és műveiket a közönség köreiben népszerűsítheti és ráirányíthatja a figyelmet a magyar kóruskultúra 21. századi komoly értékeire” – írták.

Hozzátették:

a kórus és Kocsis-Holper Zoltán vezető karnagy olyan magyar kórusszerzők műveiből válogattak, amelyekben vagy Erdélyhez való kapcsolódásuk meghatározó, vagy pedig olyan szövegekre íródtak, amelyeknek költői vagy népi eredete szintén a régióhoz kötődő szálakat rejt.

A koncerteken felhangzanak művek Kodálytól, a marosvásárhelyi születésű Orbán Györgytől, a kolozsvári Gyöngyösi Leventétől, valamint Barabás Árpádtól, Csemiczky Miklóstól, Kovács Zoltántól, Kutrik Bencétől, Vajda Jánostól, Tóth Pétertől. A szövegek költői között fellelhető Gyulai Pál (Kolozsvár), Juhász Gyula (a nagyváradi A Holnap irodalmi antológia egyik alapítója), valamint a Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, Kányádi Sándor is – jelezték.

A kórus közleménye szerint programjuk arra az élő kapcsolatra épül, amely a költészeten, a népi hagyományon, valamint a zeneművészeten keresztül mind a mai napig szoros kulturális szimbiózisban tartja a határon túli és az anyaországi magyarságot.