Az erdélyi magyar szellemi élet

Az előadások képet adtak a régió intézményi, üzleti, politikai kultúrájának állapotáról, valamint foglalkoztak az erdélyi magyar kultúra lehetséges jövőjével is. A magyar nemzetpolitikai gondolkodás alakulására erőteljesen hatott az erdélyi írók munkássága, a Magyarországon élők Erdélyről kialakított képe sokkal inkább olvasmányaikon alapszik, mintsem a valóságon. Éppen ezért rendkívül időszerű megvitatni a kortárs erdélyi irodalom és szellemi élet helyzetét ? hangsúlyozta Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a konferencia első szekciójának megnyitóján. Majd hozzáfűzte: az 1990-es évek elején a múzeumban megszervezett A szabadság dzsungelében című konferencia-sorozat alkalmain pontos látleletet lehetett kapni az akkori erdélyi magyar szellemi életről. A mostani tanácskozás ezt a hagyományt eleveníti fel, és a szervezők tervezik, hogy a konferenciát évről évre ismét megrendezik. A jövő évben a tanácskozás témája a 20. század második felének erdélyi magyar szellemi élete lesz.

A konferenciát a PIM közösen szervezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Molnár Tamás Kutatóintézetével, amelynek munkatársa, Csapody Miklós a konferencián elmondta: a 2013-ban alapított, nyolcfős intézet a modern magyar eszmetörténettel, politológiával, irodalom-, művelődés- és filozófiatörténettel foglalkozik. A tanácskozás előadói között volt mások mellett Új jövő ? század eleji töprengések a Királyhágón című előadásával Csorba László történész, valamint Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet kutatója, aki a történettudománynak az erdélyi magyar identitásban betöltött szerepéről adott elő.

A konferencia második szekcióját Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója nyitotta meg Realitások és álmok ? Erdély képzőművészeti élete a rendszerváltozás után című előadásával. A sepsiszentgyörgyi múzeum igazgatója beszédében hangsúlyozta: az erdélyi művészetről nem lehet Kós Károly megkerülésével beszéni, hiszen az építész adott hitet az erdélyi magyar alkotóknak Trianon után. Ő alapította meg írótársaival az Erdélyi Szépmíves Céhet, amely egészen 1944-ig működött és összefogta az erdélyi magyar írókat. Vargha Mihály kiemelte azt is: leginkább a képzőművészet volt Budapest-központú, a Ceau?escu-diktatúrában ugyanis jóval szigorúbb szabályok voltak érvényben. Példaként a ?80-as éveket említette az igazgató, ugyanis Magyarországon ekkorra már kissé enyhültek a szabályok, érezni lehetett a rendszerváltozás szelét és már olyan kiadványokat is szabadon lehetett olvasni, mint a Művészet című magazin, amelyet ekkor még tiltottak Romániában és Erdélyben. Az igazgató felhívta a figyelmet arra is: bár a Ceau?escu-rendszer szigorúsága tiltotta az avantgárd és a szürrealista alkotásokat, a ?60-as évek nyugatbarát politikájának köszönhetően több külföldi alkotó ismertté vált. Ugyanakkor képzőművészeti csoportok kizárólag az olyan nagyobb városokban alakultak, mint Marosvásárhely vagy Bukarest. Vargha Mihály kiemelte Baász Imre grafikusművészt is, aki megalapította az első erdélyi magyar kortárs képzőművészeti központot és neki köszönhetően valósult meg a Medium II. című kortárs nemzetközi képzőművészeti kiállítás is. A múzeumigazgató hangsúlyozta: az erdélyi magyar képzőművészek számára zártnak tűnt az anyaország, nekik nem volt lehetőségük budapesti kiállításokat létrehozni. Ez mára szerencsére megváltozott, és olyan helyeken is bemutatkozhattak a művészek, mint a Pesti Vigadó. A legfőbb céljuk egyenértékűvé válni a magyar művészettel és szeretnének cserekiállításokat is megvalósítani nagyobb magyarországi gyűjteményekkel.

A szót ezután Árkossy István festőművész vette át. A Látható és láthatatlan képek a mai erdélyi magyar művészetben című előadásában elmondta: a ?70-es, ?80-as évek diktatúrájában az erdélyi alkotók szimbólumok tömkelegét használták, hogy kifejezzék véleményüket. Ennek kapcsán kiemelte Cseh Gusztáv grafikus rézkarcsorozatát és Gergely István szobrászművész domborműveit, melyek mind híres magyar történelmi alakokat ? a rézkarcok címereket ? örökítettek meg, ezzel fejezve ki az anyaországhoz való kötődést.

Árkossy István után Nagy Péter könyvkiadó, az IDEA cégcsoport ügyvezetője tartott előadást az Erdélyi magyar könyvek egy térben: az IDEA Könyvtér címmel.

A konferencia harmadik szekciójában előadást tartott Demény Péter, Markó Béla, Egyed Péter Kőrössi P. József költők. A konferenciát Szőcs Géza író, költő, a Magyar PEN Club elnökének beszéde zárta.

Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond