A ferencesek ? amint a Keresztalja című romániai magyar katolikus hetilap korábban megírta ? arra utalnak, hogy a kulturális minisztérium megrendelésére készített tanulmány a ferences szellemiség és a búcsú egyházi szempontok szerinti bemutatása mellett emlékeztet: a Mária-tiszteletnek pogány gyökerei is lehetnek, és bemutatja a Magyarországról érkező, ősmagyar vallást követő fiatalokat.
A tanulmány szerzője, Tánczos Vilmos romániai magyar néprajzkutató szerint nincs esély arra, hogy az UNESCO felvegye a szellemi világörökség listára a csíksomlyói búcsút, ha nem tudják elmondani, mitől egyedi és különleges az esemény.
Kelemen Hunor miniszter szerint a végső dosszié, amelyet Párizsba fognak küldeni, egyaránt tartalmazni fogja a vallási és kulturális elemet, hiszen a hely vallásos szellemétől nem lehet eltekinteni. Mint mondta, az eddig elkészült tanulmány csak arra szolgál, hogy a párizsi testület megismerje a búcsút, és jóváhagyja a világörökség-listára való felterjesztést. A Krónika szerint a végső iratcsomó október és február között készül el, a vallási rész elkészítésére pedig a katolikus egyházat és a ferences szerzeteseket kérik fel.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nem osztja a ferencesek véleményét ?írja a lap, amelynek Potyó Ferenc érseki helynök elmondta: teljesen mindegy a végeredmény szempontjából, hogy a csíksomlyói búcsút egyházi vagy kulturális rendezvényként terjesztik az UNESCO elé, hiszen a hangsúly a védelmen van.
