A négyezer üvegnegatív a megrendelő nevét is tartalmazta. A nevek alapján derült ki, hogy több mint 1000 felvétel a kolozsvári és környéki zsidó közösség tagjairól készült 1935 és 1944 között.

Ezekből a portrékból válogatták annak a kiállításnak az anyagát, amelyiket a helyi zsidó közösség múltját bemutató kolozsvári MuzeOn múzeumban a holokauszt emléknapján nyitnak meg. A fotós hagyaték kezelői a megörökített személyek fontosabb életrajzi adatait is próbálták összegyűjteni. A képek felirataiból kiderül, hogy mikor és hol született, mivel foglalkozott az a személy, akiről a portré készült. Legtöbbjük esetében a felirat azzal fejeződik be, hogy Auschwitzba deportálták, ahonnan nem tért vissza.

A portrékat az egyik közösségi portálon is közzétették az Evreii lui Sárdi (Sárdi zsidói) oldalon.

Gidó Attila történész a Kolozsvári Rádiónak elmondta: a kolozsvári és erdélyi zsidók többsége magyar anyanyelvű, magyar kultúrájú, magyar érzelmű volt, és izraelita vallású magyarként tekintett magára. A történész azt is elmondta, a korabeli sajtóból kiderül, hogy a kolozsvári zsidók túlnyomó többsége örvendett Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásának, hiszen az idősebb generáció az Osztrák–Magyar Monarchiában nőtt fel, és romantikus emlékeket őrzött a „magyar világról”. Nem tudhatták, hogy később gettósítják őket.     

A történész kitért arra, hogy 1944-ben mintegy 16 ezer zsidó élt Kolozsváron, akik közül a holokauszt után mintegy 3500-an tértek vissza a városba.

Nyitókép: Vera Grünvald portréja. Fotó: MuzeOn/Evreii lui Sárdi Collection